Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)

I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 2. Az 1890. évi 13-14. törvénycikkek. Egységes koncepció

I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában

35

ipar megfelelő arányban részesüljön a megrendelésekből.64 A hadügyminiszter ennek megfelelően az 1891-ben kezdődő szállításokra már 1888 decemberében pályázatot tett közzé, gondoskodott ennek legszélesebb nyilvánosságra hozataláról, egyben ígéretet tett, hogy a szállítások 30%-át a magyar ipar számára tartja fenn, ezen belül pedig 25%-ot a kisipar számára.65 Erről ugyanakkor értesítette a magyar kereskedelemügyi minisztert is.66

A hadseregszállítás egyik legkényesebb pontja a fegyverszállítás kérdése volt. Magyarországon nem működött fegyvergyár. A steyeri fegyvergyár67 épített ugyan egy leányvállalatot Kőbányán a honvédség számára szükséges fegyverek legyártására, amelyhez saját gyárából hozta nemcsak a munkaeszközöket, de még a munkásokat is, azonban miután így az anyavállalatnál jóval drágábban szállította le a megrendelt fegyvereket, az üzemet beszüntette.68 1887-ben végül a hadügyminiszter a magyar kormány kezdeményezésére hozzájárult egy kisebb budapesti fegyvergyár létesítéséhez, és hajlandónak mutatkozott megrendeléseket is biztosítani.69 A fegyvergyárról később még részletesebben lesz szó. Amikor két évvel később a delegáció emlékeztette a minisztert erre az ígéretére, kiderült, hogy a gyár teljes kapacitását 1892-ig lekötötték a honvédség megrendelései.70

2. Az 1890. évi 13-14. törvénycikkek. Egységes koncepció.

Az ipar előmozdítására a nyolcvanas években még két jogalkotás született. Az 1887. évi

3. törvény gyakorlatilag az 1881. évi törvényt terjesztette ki a fémlúgozásra és foncso- rozásra berendezkedett ipartelepekre, ennek alapján három bányászati üzem részesült állami kedvezményben. Jótékony hatással volt a cukoriparra az 1888. évi 23. törvény, amely a cukorfogyasztási adót rendezte. A századfordulóig ezt követően kilenc cukorgyár létesült, köztük 1889-ben több mint 2 millió forintos alaptőkével a Deutschok hatvani cukorgyára.71

64 Kübi. 1888. 14. sz.

65 Kübi. 1889. 16. sz.

66 MNL OL К 231 1893-2-47455.

67 A Josef und Franz Wemdl & Comp., Waffenfabrik und Sägemühle 1864-ben jött létre, 1869-ben Österreichische Waffenfabriksgesellschaft néven részvénytársasággá alakult. A köníggratzi vereséget és a kiegyezést követően szervezték meg a magyar honvédséget, osztrák megfelelőjét, a Landwehrt, illetve a közös hadsereget. Ekkor fejlesztették ki a kiskaliberű, központi gyújtású lőszert tüzelő, hátultöltő puskát, az 1867 M Wemdl gyalogsági- és vadászpuskát, amelyre a steyeri gyár 300 ezer darabos megrendelést kapott.

68 KN 1880. április 24.

69 Kübn. 1887. november 18.

70 Kübi. 1889. 16. sz; Sárközi-Szilágyi-Gáspár 1988. 375-376. p.

71 Sándor 1954. 355. p.