Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban - 2. Háborús munkaviszonyok
292 V. A Weiss Manfréd-gyár a háborúban 27. táblázat Vasas szakszervezet taglétszámának alakulása, 1918—1919 1918 eleje 1918 vége 1919. 08.31. fó növ. %-ban fó növ. %-ban fő növ. %-ban Magyarország* 71.089 100 90.671 128 100.007 141 Budapest 33.501 100 47.395 141 99.558 297 Csepel 2.731 100 5.917 217 9.676 354 * Figyelembe kell venni a területi változásokat! Forrás: P1L 672 100. A világháború az összes hadviselő ország iparát és ezzel munkásosztályát is gyökeresen átalakította. Németországban 1913-1918 között mintegy 8%-kal csökkent az ipari munkások száma, de amíg a felnőtt (16 éven felüli) férfimunkásoknál ez 25%-os csökkenést jelentett, addig a felnőtt nőmunkások száma 46%-kal emelkedett. Ez a tendencia lényegesen eltérően érvényesült az egyes iparágakban. Az alapvetően hadiipari ágazatokban (fémipar, gépgyártás, villamossági és vegyipar) mintegy 44%-kal növekedett a munkáslétszám. Amíg ezek az iparágak a háború előtt az összmunkásságnak mindössze 28,6%-át foglalkoztatták, addig arányuk a háború alatt 44,9%-ra emelkedett. A hadiipari termelés folytonosságának biztosítását szolgálták a felmentések, illetve az alkalmatlanok és hadifoglyok bevonása, vezénylése. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadi üzemeiben a háború végén 1,2 millió munkás dolgozott, 27%-uk magyarországi üzemekben, ahol a felnőtt férfimunkások száma 1917 végére a háború előtti szinthez képest 50, az ipari foglalkoztatottak száma pedig 19%-kal csökkent, miközben az ipari munkásnők száma mindössze 9%-kal emelkedett. A hiányt elsősorban a hadi munkások (az összmunkásság 15,4%-a), másodsorban pedig a hadifoglyok (8,2%, szemben a németországi 25%-kal) pótolták. Az iparági eltolódás hasonló volt a németországihoz, a vas-, fém- és gépipar 1917 végén 37%-kal több munkást foglalkoztatott, mint a háború előtt, az itt foglalkoztatottak aránya az összmunkássághoz képest 27%-ról 42%-ra emelkedett. A háború egyik lényeges következménye a női munkaerő arányának növekedése volt, ez a magyar iparban 6-7%-os növekedést jelentett, a vas- és fémiparban szintén 6, a gépgyártásban pedig 9%-ot. Összehasonlítva azonban a hétszeres németországi aránynövekedéssel, végső soron megállapítható, hogy a világháború a munkásság ösz- szetételében megközelítőleg sem eredményezett olyan változásokat Magyarországon,
