Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)

IV. A csepeli gyár - 7. A Weiss testvérek a csepeli gyáralapítás után

IV. A csepeli gyár

243

11. kép. Az 1910-ben felépült Csepeli Weiss Alice Gyermekágyas Otthon és Kórház

a Bókay téren, 1910-es évek.

Levelezőlap. Zempléni Múzeum, Szerencs

tékelték a vidéki takarékpénztárak központi jelzálogbankjának létrehozását, a magán- tisztviselők nyugdíjintézetének megalapítását és az országgyűlés közgazdasági bizottságában kifejtett tevékenységét. Ferenc József Weiss Bertholdnak „a közügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi udvari tanácsosi címet díjmentesen” adományozta. A Honi Ipar ebből az alkalomból méltatta működését: „Weiss Berthold országgyűlési képviselő [udvari tanácsosi] kinevezése elismerése annak a ténynek, hogy a genialitás, a közgazdasági műveltség és a lankadatlan szorgalom még a magyar gazdasági élet szikes talajából is gazdagon gyümölcsöző fát tud elővarázsolni.”110

Weiss Manfréd a századforduló utáni években jótékony akciói révén is ismertté vált. Alelnöke volt az Országos Gyermekvédő Egyesületnek, és nevéhez fűződött az 1910 áprilisában megnyitott Csepeli Weiss Alice Gyermekágyas Otthon.

Felesége halála után tett 120 ezer koronás alapítványt erre a célra, végül azonban maga fedezte a több mint 300 ezer koronás teljes költséget. A kórházat az izraelita hitközség nőegyesülete tartotta fenn, a felvétel ingyenes s felekezettől független volt. Weiss Manfrédnak - polgári prüdériával - egyetlen kikötése az volt, hogy hajadont ne

ПО A képviselőház 1901; MNL OL К 26 XI. 1903—842; Honi Ipar, 1903. 7.