Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 7. A Weiss testvérek a csepeli gyáralapítás után
244 IV. A csepeli gyár vegyenek fel. A maga nemében egyedülálló intézmény felavatásán a kormányt Khuen- Héderváry miniszterelnök képviselte, aki nemcsak jelenlétével emelte az esemény rangját, hanem köszönetét is mondott az alapítónak. 1910-1918 között 5535 gyermek született a kórházban. Kezdettől fogva működött a terhességi tanácsadó, amelyet ugyanabban az időszakban 5512 asszony vett igénybe.1" Weiss Manfréd részt vett a hitközség jótékonysági osztályának munkájában, 1911- ben is 500 koronát áldozott erre, valamint további 1000 koronát a szünidei gyermektelep céljaira. Adományozott pénzt a messinai földrengés áldozatainak (5000 K), a hadi léghajózás céljaira (25 000 K), a közös hadsereg gazdasági alapjának (50 000 К), a honvédség altiszti alapjának (50 000 K) stb. Weisz Manfréd szociális gondolkodása azonban nem volt mindig teljesen önzetlen. így 1911 szeptemberében a GYOSZ igazgatósági ülésén a drágaság ellen tiltakozva rámutatott: ha nem enyhítik a drágaságot, a munkások és a tisztviselők nem tudnak megélni, a gyárosok viszont versenyképességüket kockáztatják, ha magukra veszik alkalmazottaik megélhetési terheit.111 112 A Hadügyminisztérium 1909-ből származó jellemzése szerint „Weiss Manfréd rendkívül biztos, tetterős és abszolút megbízható iparos, gyakorlati nagyvonalúsága összefonódik aktív patriotizmusával és előkelő gondolkodásmódjával”. Tíz-tizenöt évvel korábban Weiss nemigen tartott igényt ilyesfajta elismerésre. Közben azonban fokozatosan alkalmazkodott környezetéhez, s bár korábbi polgári büszkeségét, elveit nem tagadta meg, megpróbált eleget tenni a hagyományos magyar úri normáknak is. Jótékonysága származhatott - legalábbis részben - vallásosságából is, de egyre inkább a nagypolgárság státuskövetelményévé vált. Nemesi címére Weiss Manfréd valóban polgári öntudattal reagált, azonban időközben egyre inkább elvárta - ha nem is kezdeményezte - a hivatalos elismerést. 1901 -ben még a párizsi világkiállításon elért sikereiért kapta meg a III. oszt. Vaskorona rendet. 1907-ben szintén nagyipari tevékenységének köszönhette az Iparegyesület aranyérmét, 1910-ben azonban a közös hadsereg tábornokai már „a véderő jótékony intézményei iránt tanúsított áldozatkészségének és a hadfelszerelés érdekében szerzett érdemeinek elismeréséül” javasolták Weiss Manfréd kitüntetését a Ferenc József-rend középkeresztjével.113 Weiss Manfréd a kor termelési viszonyaiból adódóan természetesen kizsákmányoló volt. Ezt a szerepet hasonló tökéletességgel próbálta betölteni, mint a vállalkozóét és a gyáralapítóét. Ha érdekei megkövetelték, tárgyalóasztalhoz ült, s végső esetben engedni is hajlandó volt a munkásság követeléseinek. A GYOSZ-t megkerülve próbált megállapodni az 1905-ös vasas sztrájk idején a szakszervezettel - erre persze a koráb111 Városatyák Lapja, 1910. 15; Gyógyászat, 1936. 205, 237. p. 112 Városatyák Lapja, 1910. 14; Magyar Zsidó Almanach 1911. 240. p; ÖStA KAZst KM MLA 1908 Präs 65-8/1, 1909 Präs 5-48/20, 1911. Präs 65-6/1; Magyar Gyáripar, 1911. 17. 113 ÖStA KA Zst KM MLA 1909 Präs 5-48/20, 1910 Präs 5-80/7-1 -2.
