Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 7. A Weiss testvérek a csepeli gyáralapítás után
240 IV. A csepeli gyár Bár Weiss Manfréd tevékenységi köre a tízes évek elején jelentősen kiszélesedett, fő területe változatlanul a vas- és fémipar, illetve azon belül is elsődlegesen a hadianyaggyártás maradt. 1910 végén, miközben tárgyalásokat folytatott a frankfurti Metallgesellschafttal a Magyar Fémkohó és Vegyi Ipari Rt. megalakításáról, kapcsolatba lépett a pilseni Skoda (Skoda) művekkel és a Hitelbankkal a létrehozandó magyar- országi ágyúgyár ügyében." Aktivitását jelzi az is, hogy nem sokkal később igazgatósági tagja lett az Osztrák- Magyar Allamvasúttársaság resicai vasművének, csatlakozott a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületéhez, s 1914-ben, Hatvany-Deutsch Sándor halálát követően a GYOSZ alelnöke lett. Ferenc József a millenáris kiállítást követően „csepeli” előnévvel nemességet adományozott Weiss Manfrédnak hivatkozva lojalitására, az ipar és a kereskedelem terén szerzett érdemeire, valamint sikeres tevékenységére a közügy és a közjótékonyság terén. Weiss Manfréd a közhiedelemmel ellentétben ezt a nemességet nem vásárolta, sőt az uralkodó külön kegy gyanánt még az ilyenkor szokásos díjat is elengedte. Nehéz megítélni, mit is jelentett Weiss Manfrédnak ez a kitüntetés. Bizonyos, hogy eddigi törekvéseinek igazolását látta benne, de ennél többet aligha. Ezt bizonyítja a meglehetősen szokatlan, s erős polgári öntudatra utaló címer is, amelynek leírását érdemes szó szerint idézni a Királyi Könyvből: „Egy álló aranyszínű vitézi pajzs, mely alsó részében egy csúcsban végződik, s melynek felső szélét egy kékszínű pólya metszi, benne két hatágú arany csillaggal, alsó részét a pajzsnak pedig egy folyó foglalja el, amelynek közepét egy párhuzamos vonalak közé foglalt zöld pázsit választja ketté, a folyóvízből egy fél, fogakkal ellátott fekete kerék emelkedik ki, melyen egy jobbra fordult fekete oroszlán két hátulsó lábával egyenesen állva lép, farkát felemelve, kitátott szájjal, kioltott veres nyelvvel, jobb kinyújtott előlábában egy füstölgő fekete színű bombát, bal elő lábával pedig egy fekete színű szövővetélőt tart. A pajzs felett koronázott nyílt lovagsisak nyugszik jobbról feketearany, balról kékarany foszlányokkal. A sisak koronájából két egymással párhuzamos fekete színű sasszámy emelkedik ki. A foszlányokat összekötő aranyszínű szalagon »Labor omnia vincit« jelmondat olvasható.”99 100 Weiss Berthold korábbi aktivitását is felülmúlva vállalt közéleti szereplést. 1893- ban tervezetet készített arról, hogyan lehet megmenteni a kisiparosokat központi műhelytelepek létesítésével. A kamara bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására, majd elfogadva Weiss javaslatát elhatározta az első munkahely-mühelytelep felállítását. Nem sokkal később a kamara egy másik, 21 tagú bizottságot nevezett ki az egyenes adók megreformálására. 1894-ben szintén a kamara kebelében az Osztrák-Magyar Bank szabadalmának megújítása alkalmából bizottság alakult a bankkal kapcsolatos 99 Magyar Pénzügy, 1910.52. 100 MNL OL К 19 70. kötet 123-128. p.
