Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
IV. A csepeli gyár - 7. A Weiss testvérek a csepeli gyáralapítás után
IV. A csepeli gyár 241 panaszok kivizsgálására. Weiss Berthold mindkét bizottságnak tagja lett. Ugyanakkor a már ismertetett igazgatósági tagságai mellett részt vett az Áruforgalmi Értékmegállapító Állandó Bizottság és annak tarifabizottsága, a tőzsdetanács, valamint a budapesti törvényhatósági bizottság munkájában. Kezdeményezője, majd alelnöke volt az 1893 decemberében megalakuló Magántisztviselők Országos Nyugdíjegyesületének. Megalapítója és elnöke lett a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületének. Közéleti tevékenységének betetőzését jelentette, hogy a szabadelvű párt képviselőnek jelölte a nagyajtai kerületben.101 A Háromszék megyéhez tartozó kerületnek 17 130 lakosa volt ebben az időben, közülük 1893-ban 1068 (6,21%) rendelkezett választójoggal. Ez mintegy 25 ezrelékkel meghaladta az országos átlagot, aminek kizárólag a lakosság kor szerinti összetétele volt az oka. Az 1068 választó közöl 876 földműves, 2 házbirtokos, 57 iparos, 28 kereskedő, 104 értelmiségi volt. Feltűnő, hogy a 31 önálló kereskedő közül 28 rendelkezett választójoggal, ami jelentősen eltért az országos aránytól. Az 1068 választó 1895-ig 988-ra, 1896-ig pedig 972-re csökkent.102 1893. szeptember elején a kereskedelmi miniszter felkérte Udvarhely és Háromszék megye főispánjait, hogy támogassák kőrútján Weiss Bertholdot, aki „a viszonyoknak megfelelő ipartelep létesítése iránt a helyszínen tanulmányokat” kíván végezni. Weiss Berthold szeptember 22-én érkezett Székelyudvarhelyre, ahol a főispán értekezletet hívott össze, amelyen az Iparfejlesztő Bizottság tagjain kívül főleg helybeli iparosok jelentek meg. A helyszínen tartózkodó Ugrón Gábor103 politikai sakkhúzásnak nevezte Weiss megjelenését, de a gyűlést - amelyen Haller István főispán elnökölt - nem sikerült megakadályoznia. Haller a Kereskedelmi Minisztérium kiküldöttjeként mutatta be Weiss Bertholdot, aki beszéde végén 4%-os kamat mellett 6000 forint kölcsönt ajánlott fel a helyi bőripari szövetkezetnek, az agyagiparosoknak pedig 4000 forintot.104 Weiss Bertholdot végül fölényesen választották meg képviselőnek. Tekintettel arra, hogy vállalatai közvetlen kapcsolatban álltak a kincstárral, azaz összeférhetetlenség esete forgott fenn, 1896. december 4-én kivált a cégből, amely így Weiss Manfréd Első Magyar Konzerv- és Ércgyára néven egyéni cégként működött tovább. Weiss Berthold pályafutása képviselővé történt megválasztását követően is a megkezdett úton ívelt felfelé. Aktívan kivette részét az országgyűlés munkájából, tagja volt a közgazdasági bizottságnak, intézkedésekkel próbálta feltartóztatni a székely kivándorlást. Megbecsült vezetője volt a Pester Lloyd Társaságnak és a kezdeményezésére létrejött Magántisztviselők Országos Nyugdíjintézetének, a kereskedelmi miniszter 101 MNL OL Z 192 1893. 2, 10, 1894. 1; Magyar Pénzügy, 1893. 9. 26, 1894. 6, 1896. 13. 102 MNL OL К 26 1896-2363; MNL OL P 634. 103 Ugrón Gábor a Függetlenségi Párt, később a 48-as Párt egyik alapítója, 1872-től 1911-ben bekövetkezett halálig országgyűlési képviselő volt. 104 MNL OL К 231 1896-2-58054
