Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában
18 I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában 1894-ben 135 000 km volt, ennek egyharmada kiépített. Az utakra, hidakra stb. 1867 és 1894 között több mint 110 millió forintot fordított az állam.8 Az ipartámogatás kezdetben a Védegylet nyomdokain, az iparpártolás keretei között mozgott. Ilyen céllal jött létre először 1862-ben a Kalikó mozgalom,9 majd 1876 végén a Hazai Ipart Pártoló és Terjesztő Egyesület. Ez utóbbi alapszabályai előírták a tagoknak, hogy hazai iparcikkeket vásároljanak, az egyesület céljának tekintette az „erkölcsi érzet felébresztését” és a hazai iparról való megfelelő informálódást és tájékoztatást. Az egyesület 1878-ban pályázatot hirdetett a következő kérdéssel: „Micsoda okok követelik, hogy Magyarországon mindenekelőtt a magyar iparcikkek pártoltassanak? Mik az okai annak, hogy a magyar iparcikkek nehezen képesek a külföldiekkel versenyezni és mik volnának a versenyképesség emelésének eszközei?” A pályázatra öt mü érkezett, ezek közül az egyesület Galgóczy Károly Az ipar fontossága Magyarországon, hátramaradásának okai és előmozdításának eszközei című, 1880-ban Budapesten megjelent tanulmányát jutalmazták. Egy másik pályamű Edvi-Illés László tollából Aradon jelent meg szintén 1880-ban A magyar iparpártolás feladata címmel.10 A gazdasági fejlődés iránya miatt a kiegyezés után hosszú ideig fel sem merülhetett a közvetlen ipartámogatás gondolata. Igaz, az 1870. évi 51. törvénycikk 2. §-a adó- mentességet biztosított az olyan munkáslakások után, amelyekért a lakók nem fizettek bért, ez azonban egyaránt vonatkozott az iparra és a mezőgazdaságra, és a gyakorlatban szinte kizárólag az utóbbit érintette. Az ipar támogatására irányuló kezdeti törekvések először 1876-ban jelentkeztek a közszállítások terén. Az országgyűlés pénzügyi bizottsága kívánatosnak minősítette, hogy a kormány papírszükségletét hazai forrásból fedezze. Ennek a javaslatnak a véleményezésére minisztériumi bizottságot hoztak létre, amelyet azonban Ráth Károly az országgyűlésben alkalmatlannak nyilvánított, mivel az szerinte nem rendelkezik a szükséges ismeretekkel, és bürokratizmusa akadályozza munkáját. Ráth hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországon még azok az iparágak is nagyon csekély mértékben részesülnek az állam megrendeléseiből, amelyek verseny- képesek lennének. A pályázatok kiírása rendezetlen, előfordult, hogy az esti lapban tették közzé a másnap lejáró pályázatot, vagy rosszabb esetben teljesen elfelejtették meghirdetni. Ráth beszéde végén kérte a képviselőházat, szólítsa fel a kormányt, hogy az állami szükségleteket lehetőleg a hazai ipar termékeivel fedezze. Széli Kálmán pénzügyminiszter ígéretet tett, hogy a létrehozott miniszterközi bizottság megfelelő 8 Jekelfalussy 1896. 509-611. p. 9 Hollósy 1931. 9. p. 10 Ezekben az években az ipartámogatásnak, iparpártolásnak jelentős irodalma született: Kubinyi 1877, Mudrony 1877, Karika 1878, Dienes 1880, Dobránszky 1880, Gelléri 1880, Kiss 1880, Zichy 1880.
