Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
III. A csepeli gyáralapítás előzményei - 2. A konzervgyár
164 III. A csepeli gyáralapítás előzményei tóttá. Az épületet a kikészítő és a raktár zárta, az utóbbi alatt helyezték el a kazánházat, amelyben a korábban már említett Prágai Gépépítőgyár 10 atmoszférás gőzkazánja dolgozott. A gyár gázvilágítással és gőzfűtéssel rendelkezett. A termelési kapacitást a már említett forrasztóasztalok és autokláv mellett a főzőüstök határozták meg. Az üstök egyenként 160 kg hús főzését tették lehetővé félóránként, ami 12 főzés esetén 11 400 konzervet jelentett. Vagyis a gyár kezdeti kapacitása (napi 24 óra főzést számítva) egységesen 20-25 ezer konzerv volt. Már a gyár üzembe helyezése idején tervbe vették a berendezések és így a termelési kapacitás megkétszerezését. A melléktermékeket egyrészt a Flóra gyámál41 (faggyú), másrészt a Spódiumgyámál42 (csont) értékesítették. Annak ellenére, hogy az üzem a közös hadigazgatás kezdeményezésére jött létre, a tulajdonosok már kezdetben felismerték a hadseregtől független termelés jelentőségét. Ennek megfelelően kísérletezek finomabb gyártmányokkal, így rostélyossal, vesepecsenyével, borjúsülttel, libamájjal és leves konzervvel is. A további fejlesztést az említetteken kívül a Közvágóhíd közelsége, továbbá az biztosította, hogy a gyártelepnek mintegy 1000 négyszögöles része beépítetlen maradt.43 A hadügyminisztérium szakértői szerint a Weiss testvérek gyára jelentősebb és tökéletesebb volt a fennálló osztrák gyáraknál. Weiss Bertholdék 1883-ban az állami kedvezmények mellett fogyasztási adómentességet kaptak a fővárosi pénzügy igazgatóságtól, ugyanakkor 1210 forint kereseti adót fizettek, amelynek összege a következő évtől már csak 982 forint, majd 1887-től 800 forint volt évente. A kereseti adót a cég által még mindig gyakorolt terménykereskedelemre, valamint a konzervgyár üzletköréhez szorosan nem tartozó és így adómentességet sem élvező, hús-, zsír- és szalonna-kereskedelemből származó jövedelemre vetették ki. A kereseti adó évről-évre csökkenő összege mutatja, hogy a Weiss fivérek üzleti tevékenységében egyre inkább háttérbe szorult, és jelentőségéből fokozatosan vesztett a terménykereskedelem Ezt támasztja alá, hogy a kezdeti 60 ezer forintos konzervgyári befektetés nemsokára újabb 90 ezer forinttal egészült ki. A kapacitást növelő beruházások mellett 1884-ben bekötötték a gyári csatornát a közcsatornába, majd 1885-ben kifizették a telek teljes vételárát. 1886-ban új gőzkazánt és egy 8 lóerős gőzgépet helyeztek üzembe.44 41 Flesch Alajos pesti nagykereskedő 1844-től állított elő szappant és faggyúgyertyát. A ferencvárosi telek 1871 -ben került Flesch és Machlup birtokába, 1881 -ben már a Machlup Adolf és Ede cég egyedüli tulajdona volt. 1896-ban Flóra Első Magyar Stearingyertya- és Szappangyár Rt. névvel részvénytársasággá alakult. 1871-ben 150 főt, 1900-ban (a tűzvész után újjáépített gyárban) 340 főt foglalkoztatott. 42 Az Első Pesti Spódium és Csontliszt Gyár Rt-t 1876-ban alapították. Ebből alakult később a Budapesti Vegyiművek. 43 BFL VII.2.e Cg. 2691; MNL OL К 269 1894-50610/1060; ÖStA KAZSt KM MLA 1883. 12A23-5/3-4. 44 BFL 1407.b VII. 2036/1883, II. 646/1884, I. 4176/1885, III. 1847/1886; MNL OL К 269 1889- 35578/2078, 1894-50610/1060; BKIK jelentése 1886. 99. idézi: Sándor 1954. 503. p.
