Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 6. Rövid kitekintés. Az ipartámogatás külföldön
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában 115 nincsenek a boszniai szükséglettel, minek következtében e gyárak kényszerűleg kivitelre dolgoznak, s elsősorban Magyarországra vetik magukat. Ilyen módon már egész csomó magyar iparcikk szorult ki a megszállott tartományok forgalmából. [...] A dolog tehát jól fejlődik s Kállay Béni sokat dicsért »kultúrája« már-már lenyűgözi a magyar ipart is.”324 Az eddig leírtak azt a látszatot keltik, mintha az állami iparfejlesztés valamiféle sajátos Lajtán inneni, vagy akár valóban kelet-európai specialitás lenne. Sőt erre a felismerésre komoly gazdaságtörténeti elméletek is épülnek. Egyes korabeli források és későbbi feldolgozások azonban gyakran közölnek összehasonlító adatokat a magyar és az osztrák ipartámogatás összegeiről annak bizonyítására, hogy Ausztria többet tett ipara fejlesztése érdekében, mint Magyarország. Eltekintve attól, hogy ezek az adatok aligha hasonlíthatók össze, utalni kell arra is, hogy az esetek többségében halmozott összegekről van szó. A konkrét példa esetében ez azt jelenti, hogy Ausztriában 1901-ben a költségvetés szerint ipartámogatásra a magyarországinak valóban több mint háromszorosát szándékoztak költeni, de ha ebből az összegből kivonjuk az iparoktatásra - ami természetesen szintén az iparfejlesztés egyik módját jelenti - előirányzott részösszeget, akkor a közvetlen támogatás Magyarországon abszolút összegben is meghaladta az ausztriait.325 Mint már többször szó volt róla, az iparfejlesztés ilyen számszerűsítése legfeljebb egyfajta mechanikus összehasonlításra alkalmas, a valóságos folyamatokat azonban nem érzékelteti. Látni kell, hogy az állami ipartámogatás, beavatkozás ténye alapvetően független a fejlettségtől, amely annak pusztán minőségét határozza meg. A Monarchia Lajtán túli részeiben viszont - igaz, részben éppen a magyar ipartámogatás ellen- súlyozására - születtek a magyarhoz nagyon is hasonló elképzelések és megoldások, így az osztrák kormány törvényjavaslatot terjesztett be 1901 -ben a Reichsratnak, amely adó- és illetékkedvezményt kívánt nyújtani azoknak a vállalatoknak, amelyek 1910-ig megalakulnak, és új iparágat honosítanak meg Ausztriában. Cserébe a támogatott vállalatok kötelesek a nyersanyagokat és berendezéseket belföldön beszerezni. A törvényjavaslat értelmében a kormány pénzsegélyben részesíthet gyenge ipari vállalatokat, de itt a döntés joga a Reichsratot illeti meg.326 1901-ben egy interpellációra válaszolva Emest von Koerber miniszterelnök a Reichsrat előtt kijelentette, hogy a kormány 1901-1902 folyamán az osztrák ipart 129 millió korona értékű rendeléssel fogja támogatni. Ugyanekkor a kormány rendeletben kötelezte a tartományok vezetőit, hogy a közszállításoknál a hazai ipart részesítsék előnyben. Ezt megelőzően a prágai kereskedelmi és ipar324 Magyar Pénzügy, 1899. 17. 325 Magyarország gyáripara 1898. 1. fűz. 10-12. p. 326 Magyar Pénzügy, 1900. 11. A javaslat végül nem emelkedett törvényerőre.
