Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában - Várostörténeti Tanulmányok 15. (Budapest, 2016)
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában - 5. Az 1907. évi 3. törvénycikk. Más út-kiút?
I. Állami ipartámogatás a dualizmus korában 107 nyújtott kompenzációt, minden cikknél külön-külön biztosítani kell az azonos feltételeket, a hadseregszállítások alapelveit fel kell venni az Ausztria és Magyarország közötti kiegyezési törvénybe, a felosztásokat a két kormány és a közös hadügyi igazgatás által kiküldött bizottságnak kell ellenőriznie, és egyik kormány sem köthet megállapodást közös intézménnyel a másik kormány egyetértése nélkül. A magyar kereskedelmi miniszter és a GYOSZ egyaránt elutasította az osztrák követeléseket, eredményesen. A fiumei hajógyár298 már áprilisban megrendelést kapott a haditengerészettől egy dreadnought (csatahajó), két cirkáló és hat torpedóhajó szállítására.299 Márciusban Wilhelm Ellenbogen300 osztrák szociáldemokrata képviselő indítványára az osztrák delegáció határozatot fogadott el, amely szerint a hadi megrendelések odaítélésénél meg kell határozni a munkások bérét is. Az osztrák minisztérium eredetileg nem kívánta támogatni a határozatot, de miután a magyar kereskedelmi miniszter nem zárkózott el ilyen döntés elől, maga is felkarolta azt, s a szállítások odaítélését kollektív szerződéshez, valamint munkavédelmi előírások betartásához kívánta kötni. Ezt az elképzelést - amelynek kivitele meglehetősen irreális volt — végül a magyar és osztrák gyáripari érdekeltségek közösen hiúsították meg.301 Az 1911 -es megállapodást követően növekedett a tengerészeti megrendelések aránya is. 1913-ban a magyar ipar a hadsereg összes megrendeléseiből már 36,2%-kal részesedett. Ez az arány azonban jócskán meghaladta a magyar ipar lehetőségeit, és a háború éveiben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a magyar üzemek szállítóképessége messze elmarad az ausztriaiaktól. 1915-ben a szárazföldi hadsereg igényeinek kielégítésénél a 30%-ot sem érte el, s ez az arány a későbbiek során tovább csökkent.302 Mindez azt mutatja, hogy a kvóta biztosítása kedvező volt a magyar ipar számára, hiszen jelentős védelmet jelentett az ausztriai konkurenciával szemben. Az egyes konkrét megrendelések odaítélése azonban gyakran problematikus volt, s különösen a nagyobb távolság hátrányosan érintette a magyar üzemeket. Az egyik pályázatnál 1914-ben három ausztriai és két magyar cég tett ajánlatot. Két osztrák vállalatot a magasabb ár miatt zártak ki, egyet pedig azért, mert nem tett eleget a kiírási feltételeknek, így kapta meg Weiss Manfréd a teljes megrendelést, de el kellett fogadnia a kizárt vál298 1890-ben alakult Újpesten a Prágai Gépgyár leányvállalataként a Danubius Magyar Hajó és Gépgyár, amely megvette a fiumei Howaldt hajógyárat, és azt bővítette ki. 1911-ben egyesült a Ganz és Társa Gép- és Waggongyárral, gyakorlatilag beolvadt. Ez tette lehetővé a haditengerészeti kvóta kihasználást. Legismertebb terméke a Szent István csatahajó volt. 299 Magyar Gyáripar, 1911.6. 300 Wilhelm Ellenbogen orvos, fiatalon csatlakozott az Osztrák Szociáldemokrata Munkáspárthoz, amelynek 1901-1918 között képviselője volt. A világháború után különböző tisztségeket töltött be, 1938-ban az Egyesült Államokba emigrált. 301 Magyar Gyáripar, 1912. 18. 302 Szterényi-Ladányi 1933. 181. p.
