Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A Közmunkatanács megalakulása és tevékenysége

gárságot nyilvános magamutogatásában. A hely előkelőségét idővel az is fokozta, hogy ide és a Dunakorzó közvetlen közelébe települtek a város akkor legelőkelőbb szállodái. Az egyesítés egyébként is formális aktusa, természetesen nem teremthetett azon nyomban valóságos fővárost Budapestből, hiszen az e szerep által megkövetelt infrastruktúra jórészt még hiányzott. így égető szükség mutatkozott az ország vezetését ellátó kormányhivatalok és egyéb állami szervezetek, az 1867 után megsokszorozódó új politikai, gazdasági és kulturális intézmények méltó fővárosi elhelyezésére. Mindennek önerőből, a város rendelkezésére álló pénzeszközökkel való megoldása úgyszólván elképzelhetetlen volt, részben tehát ez a feladat is a Közmunkatanács vállaira nehezedett. A sebtiben, három hónap leforgása alatt 1865-ben felépített Főherceg Sándor (ma Bródy Sándor) utcai képviselőház és a Magyar Tudományos Akadémia ugyanekkor elkészült Duna-parti épülete (az egy évvel korábban újjáépített Vigadóval együtt), a nagyszabású középítkezések nyitányát jelentette. A Közmunkatanács kezdettől fogva kiemelt feladatai között tartotta számon a királyi palota bővítését, melynek első lépéseként, 1875 és 1882 között az Ybl Miklós által tervezett Várkertbazár építményei készültek el. Az új egységes város irányítására már igen szűknek bizonyult a századfordulón végül le is bontott régi pesti Városháza: indokolt volt tehát a Váci utcai Újvárosháza felépítése (1875). Úgyszintén a városegyesítés körüli években készült el az immár feltöltött Duna-parton az Ybl Miklós tervezte Fővámház (1874), majd a várostól kissé távolabb, a Soroksári úton a Közvágóhíd épületegyüttese (1872). Bár nem állami beruházásban épült, de az egyesítés évtizedének egyik legimpozánsabb éptkezéseként mégis szót kell ejtenünk az újonnan kijelölt Nagykörút vonalához igazított, a régi indóház helyére tervezett, s egy ideig Európa legnagyobb ilyen létesítményeként számon tartott Nyugati pályaudvar felépítéséről (1877). Emellett számos további fontos középület (a régi Műcsarnok, az Országos Mintarajztanoda, vagy a Zeneakadémia - mind az Andrássy úton, vagy az Erzsébet téri Kioszk) készült el ezekben az években közberuházás eredményeképpen. 141