Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területe a honfoglalástól a XIII sz. közepéig, Buda alapításáig

még álltak, és kedvező lehetőséget biztosítottak újabb népesség idetelepedésére, a romok felhasználására. Az Árpád-korban leírt és a magyar krónikákban olvasható történet szerint Óbudán állt Attila testvérének, Budának a vára, amelyet bátyja megölése után magáról Attila városának nevezett el, és a németek azóta is Attila várának hívják, míg a magyarok Budának. Ez a történet nem felel meg a tényeknek, a Niebelung-ének és más középkori történetek alapján kialakított fikció. Bár Attila valóban megölte bátyját, Bléda hun nagykirályt, a Bléda - Buda azonosítás nyelvészetileg is téves, a hun királyok székhelye pedig nem fővárosunk területén, hanem a Tiszántúlon állt. A történet a korai Árpád-kori helyzetet vetítette vissza a hun korra, és a helyszint összekapcsolta a római romokkal. A hunok után különböző germán népek mutathatók ki a mai Budapest területén, akiket a keleti avarok követek, avar leleteket is több helyen találtak fővárosunkban. Nem zárható ki, hogy egyes római romokat a népvándorlás népei felhasználhattak. Budapest területe a honfoglalástól a XIII. sz. közepéig, Buda alapításáig A IX. század végétől, a magyar honfoglalástól megtaláljuk már a magyarok régészeti hagyatékát Budapest területén. A honfoglalás-kori leletek többsége a Duna-balpart területére esik, elsősorban az utak mentéről; a jobbpartról kevesebb az adatunk. Lényeges változás az államalapítás korától mutatható ki. Igaz, Anonymus krónikája szerint Árpád vezért a jobbparton temették el, sírja felé pedig a kereszténység felvétele után a fejéregyházai Boldogasszony-templomot építették a magyarok. Fejéregyháza Óbudától nyugatra állt, pontos helyét sajnos ma sem ismerjük. Az mindenesetre biztos, hogy 1483-ban Fejéregyháza mellett Mátyás király pálos kolostort alapított, amelynek maradványait a Bécsi út 166. sz. alatti egykori téglagyárnál találták meg, itt azonban nem került elő korábbi templom. Egyáltalán nem biztos azonban, hogy Anonymusnak igazat kell adnunk, és tényleg Fejéregyházán temették volna el Árpádot. A késő-középkori hagyomány ugyan búcsújáróhelyként tartotta nyilván az ősi épületet úgy is, mint a legkorábbi keresztény templomot, azon a címen, hogy azt még Nagy Károly császár alapította. Az más kérdés, hogy Nagy Károly sohasem járt ezen a tájon. Teljesen tehát az sem zárható ki, hogy 17