Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területe a honfoglalástól a XIII sz. közepéig, Buda alapításáig

egy esetleg még honfoglalás előtti keresztény kultuszhely állt volna ott. E mellett szólna, hogy 1355-ig ez a templom gyakorolta a plébániai jogokat Óbudán. A kérdést, hogy Árpád sírja-e, vagy korai keresztény templom, csak a régészet tudná eldönteni. A nagy mesemondó Anonymus említi, hogy Árpád Kurszánnak adta volna ezt a területet, ahol aztán Kurszán vára felépült. Kétségtelen, hogy a XIV. században említenek Óbudánál egy Kuszánnak nevezett régi várhelyet, a későközépkorban pedig szőlőnévként is előfordul. A szakirodalom a Nagyszombat utcai római katonavárosi amfiteátrummal azonosítja ezt a várat, viszont az ottani ásatások nem hoztak napfényre honfoglalás kori leleteket. Egyáltalán nincs arra bizonyíték, hogy állhatott-e egyáltalán a IX-X. század fordulóján egy vár ezen a tájon. Kurszánt a forrásokból ismert Kurszánnal, Árpád vezértársával szokták azonosítani, aki a honfoglalók kettős nagyfejedelemségében a kündü (szakrális főfejedelem) tisztét töltötte be a gyula Árpád mellett. Bár az elméletnek sok valószínűsége van, mégis vitatott. Az tény, hogy létezett egy Kurszánnak nevezett, elpusztult vár később, amelyről nem tudjuk, hogy mikor használták, vagy hogy egyáltalán használták-e. (Rom lévén.) A bizonytalanságok azonban ezzel nem érnek véget. A XIV. században leirt (de egy XIII. század második felére visszamenő szöveget átvevő) Képes Krónika szerint Szent István Óbudán Szent Péter és Szent Pál tiszteletére egyházi testületet alapított, amelyeket nagy kiváltságokkal látott el. A templom építését azonban nem tudta befejezni, az csak Szent László korában készült el. Valószínűbb azonban, hogy a budai káptalan alapítása Péter király idejére esett, van is arra adat, hogy ő a Szent Péter-egyház alapítója. (Óbudát a XIII. század második fele előtt csak Budának nevezték, és az itteni Szent Péter társaskáptalan magát a középkor végéig „budainak" nevezte.) A káptalan temploma az 1241-es tatárjárás idején megsérült, úgyhogy mellette Nagy Lajos király az 1340-es években egy új, gótikus templomot építtetett, majd Mátyás király a régi romos templomot pápai engedéllyel lebontatta. A régi templom pontos helyét nem ismerjük, az újnak alapfalait a Főtér és a Zichy-palota helyén tárták fel. Ezek szerint a káptalan a késő-római Duna-parti tábor területén épült, úgyhogy korai forrásaink minden jel szerint a táborfalak romjai által befogott területet nevezték Budavárnak, a németek pedig Etzilnburgnak, Attila várának. Itt állhatott egy királyi udvarház is. 18