Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A „névleges" főváros a XVIII. században - Népességnövekedés, demográfiai jellegzetességek, a bevándorlók beilleszkedési lehetőségei

nagy részét a pesti kereskedőktől, illetve gyári lerakatokból szerezték be. Rendszerint csak csekély tőkével rendelkeztek, ezért, legalább is hitel tekintetében a pesti kereskedőktől függtek, egy részük feltehetően ezek megbízottjaként, ügynökeként működött. A főváros tehát kétségtelenül serkentette vidéke gazdasági fejlődését, előmozdította a vidék kommercializálódását, a rendi kötelékek bomlását. A tiszta vonzáskörzet népessége 1786 és 1828 között az országos 34%-os átlagot meghaladó mértékben, csaknem másfélszeresére nőtt, annak ellenére, hogy a főváros, mint munkaerőpiac is jelentős vonzást gyakorolt e vidék lakóira. Elsősorban a falusi, szakképzetlen munkaerő beáramlása volt jelentős, ezek napszámos munkával, szőlőműveléssel keresték kenyerüket. A város azonban nemcsak a betelepülteknek nyújtott megélhetést: a számottevő fuvarigény és a budai szőlőmüvelés számos környező település lakóinak jelentett alkalmi munkát és kiegészítő jövedelemforrást. A főváros hatása nem korlátozódott a gazdaság területére és nemcsak vonzáskörzetére terjedt ki. A reformkorban a többi városnak példaként szolgált és mintát adott városszépítési törekvéseik megvalósításához, egyesületi, társadalmi és művelődési életük kibontakoztatásához. Népességnövekedés, demográfiai jellegzetességek, a bevándorlók beilleszkedési lehetőségei A gazdaság fellendülése, a fővárosi szerepkör fokozatos kiteljesedése növekvő munkaerő-szükségletet teremtett, és egyre több bevándorlót vonzott a városba. A főváros népessége a XIX. század első felében töretlenül, még rohamosabb ütemben gyarapodott. A húzóerőt ismét Pest képviselte; míg Buda lakóinak száma 1804 és 1851 között 22000-ről 40000-re, azaz másfélszeresére nőtt, Pest népessége megötszöröződött: a század elején még csak 26000 főnyi lakosság száma a század közepére meghaladta a százezret. Ezzel Pest nemcsak Magyarország legnagyobb városává emelkedett, de európai mércével is nagyvárossá, az ország egyedüli nagyvárosává vált. A főváros növekedése nemcsak a többi magyar városét haladta meg, hanem az európai fővárosokét - beleértve Párizst, Londont és Bécset - is felülmúlta. Ugyanakkor a többi magyarországi város népességnövekedése - amely a XIX. század elejéig lépést tartott, vagy meg is haladta a főváros gyarapodását- lelassult. Ennek következtében a magyar városhálózat meglehetősen kiegyensúlyo91