Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - A főváros török uralom alatt - 3.) Társadalom - 4.) Igazgatás

3.) Társadalom Budán jelentős török haderő állomásozott. Létszámuk változó volt ugyan, de a XVI. században általában 1000-2000 főből, valamint 800-1000 portai janicsárból állott. 1613-ban 1019 zsoldos és 1276 portai janicsár alkotta az őrséget. A jelentős létszámú katonaság mellett számolnunk kell a polgári tisztségviselőkkel, esetleges családtagjaikkal, és az őket kiszolgáló, már említett kézművesekkel is. A törökkori Buda esetében gyakorlatilag ugyanaz történt, mint amit a római korban láttunk, csak a „katonaváros" most nem vált el annyira mereven a „polgárvárostól", mint akkor. Óvakodunk kell azonban attól, hogy ezt a jelentős népességelemet töröknek tekintsük. A budai vilajet váraiba 1558-ban beállt újoncok közül csak 2,5% származott Kis-Ázsiából (tehát majdnem biztosan török volt), 6,4% magyarországi, a többi pedig mind balkáni származású, ezek túlnyomó többsége Boszniából, Szerbiából és Macedóniából érkezett, azaz zömében délszláv eredetű lehetett. Vallásilag 62,8% muszlim, 22,1% renegát, azaz muszlim hitre áttért keresztény, 15,1% pedig keresztény volt. A török sereg egyik alakulata, a martalócok zömében keresztény délszlávok voltak. Bár a török, illetve annak egy délszlávos változata, volt a hivatalos nyelv, ez nem változtatott azon, hogy középkori fővárosunk lényegében balkáni város lett. A törökök különben a más vallásúaknak bizonyos vallási alapon létrejött autonómiát biztosítottak. így változatlanul ott éltek a három városban az el nem menekült, vagy ide beköltözött magyarok, külön városrészük volt a zsidóknak, akik zömmel szintén a birodalomból érkeztek, valamint a kiptinek nevezett orthodox vallású cigányoknak. Pesten, ahol szintén állomásozott helyőrség, a nem muszlim lakosság zöme magyar volt. Társadalmi rétegeikről keveset tudunk. 4.) Igazgatás A török hódítás megváltoztatta a korábbi közigazgatási rendszert. Buda a róla elnevezett tartomány, (törökül viláját) székhelye lett, amelynek élén a beglerbejek álltak, akik pasa címet viseltek. A budai pasa eleinte időnként, 1623 óta rendszeresen megkapta a veziri címet is. Bizonyos mértékben rendelkezhetett a többi magyarországi vilajettel, és talán a budai pasák által saját, magyarnyelvű leveleikben hasz71