Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - A főváros török uralom alatt - 5.) Kultúra

nált cím mutatja a legjobban, hogy mik is voltak; „Mi Szinán Passa, az hatalmas Istennek jó akarattyaból török császárnak fő heltartója Budán és gondviselője Magyarországnak." (Szufi Szinán 1590-1592 és 1595-ben volt budai pasa.) A szultánok gyakran váltogatták budai pasáikat, 1541-1686 között összesen hetvenötén 99-szer töltötték be a „Magyarország gondviselője" tisztét. Volt, aki többször került Budára, és volt, akit a szultán kivégeztetett. A budai pasát a szultánok nem engedték a királyi palotában lakni. Először a városban, később a várbeli egykori ferences kolostor helyén, azaz a palota előtt létesített pasapalotában székeltek. Mellettük egy diván, tanács működött. A pénzügyeket a defterdár intézte. Két defterdár volt: a pénzügyi- és a birtok-defterdár. Ez utóbbi tartotta nyilván a földesúri jövedelmeket, hiszen minden föld a szultáné volt. Fontos szerepe volt a kádinak. Egyrészt ő ítélkezett a muszlim jog alapján, másrészt ellenőrizte a közigazgatást. Jogi szakvéleményért a müftihez, más néven a seih ül-iszlámhoz (muszlimok véne) fordulhatott, aki jogtudós volt. A keresztény magyarok ügyeit az előbb már említett vallási autonómia alapján a régi budai városi tanács intézte, élén a bíróval. A régi vezetőrétegből nem menekült el mindenki 1541-ben, sőt egyesek török szpáhiként hűbérbirtokban is részesültek, mint pl. Tétémi István, aki már a foglalás előtt is bíró volt, sőt korábban az apja is. 1547-ben az akkori bíró, Nagy Péter is szpáhiként fordul elő a török adólajstromban. A város tovább használta középkori pecsétjét. Az utolsó budai oklevél, amely a római katolikus bíró és tanácsot említi 1685-ből való. Mivel a magyar lakosság a törökkor első felében zömében protestáns lett, úgy látszik, hogy ekkor már nem éltek magyarok a városban, és katolikus délszlávokból állt a tanács. Pesten és Óbudán szintén működött a magyar tanács. A budai zsidók élén kethüdák, a cigányoknál vajdák, a keresztény délszlávoknál (orthodox) kenézek álltak a vallási közösség élén világi vezetőként. 5.) Kultúra A magyar lakosság műveltebb része elmenekült. Amíg a Mária Magdolna templom még az ő kezükben volt, addig azt a katolikusok és a protestánsok közösen használták. Későbbi vallási életükről kevés adat maradt fenn. A muszlim lakosságban a legműveltebbek a muftik, valamint a medresszék (főiskolák) tanítói voltak. Ibrahim budai mufti jogi véleményei fenn is maradtak. 72