Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - A főváros török uralom alatt - 2.) Gazdasági élet

Pesten a falak rendbe hozásán, néhány dzsámi és fürdő építésén kívül ugyancsak nem sokat tettek a törökök. Óbudáról alig tudunk valamit. A városkörnyéki falvak jó része elpusztult. A középkori Magyarország egykori fővárosa tehát elég siralmas képet mutatott, az új hódítók építkezései közül leginkább a fürdők maradtak fenn. Bár a dzsámik egy része csak átalakított keresztény templom volt, ahol olykor egyedül a mihráb fülke maradt meg (ez a Mekka irányt mutatja), mint a Belvárosi plébániatemplomban, de épültek új dzsámik is. 2.) Gazdasági élet Bár a középkori főváros és testvérvárosai török kézre kerültek, a kereskedelmi összeköttetések változatlanul fenn maradtak a királyi Magyarországgal, és azon keresztül nyugattal is. A magyar kereskedők a hódoltság területéről tovább kereskedhettek az új határon túl, újat hozott azonban a török birodalomhoz tartozás. Jóval nagyobb arányú lett a balkáni forgalom, és nagyobb szerepet kaptak a zsidó, délszláv, és muszlim üzletemberek. Németek nem igen merészkedtek el Budáig. A kereskedelem helyzetéről a budai török vámnaplók nyújtanak képet. Nagyon fontossá vált az élelmiszerfelhozatal, elsősorban a gabonáé, amely többnyire hajókon érkezett délről. (A középkorban még elsősorban a Kisalföld volt Buda élelmiszerszállítója.) Fontos volt a ruházati cikkek és posztó forgalma is. Ezek nagy része is a Balkánról származott, bár jelentős mennyiségben hoztak be posztót nyugatról, főként morva és sziléziai árut. Említhetjük még a bőrkereskedelmet is. A kereskedők 60%-a a török birodalomból származott, kb. 30% magyar, és 8-9% zsidó volt. Változott a kézművesség helyzete is. Itt meg kell különböztetnünk egymástól a magyarokat és a „törököket". Bár Pesten és Óbudán is éltek magyar iparosok, a legtöbben mégis Budán laktak. A budai kézműves mesterségek közül mindvégig kiemelkedett az élelmezési ipar, amelynek jelentőségét megközelítette a ruházati ipar. A középkorban élenjáró fémipar a harmadik helyre szorult vissza. Jelentőssé váltak azonban a „török" kézművesek, akik nagy számban telepedtek le a katonai helyőrséggel rendelkező városban. Különösen fontos volt a török bőripar szerepe, említhető a fazekasipar, a fegyvergyártás és az ötvösség. A török áruk keresettek voltak Magyarországon is, török tisztek gyakran ajándékoztak ilyesmit magyar szomszédaiknak. 70