Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - A főváros török uralom alatt - 1.) Helyrajz és városkép

most Mezei kapu (Ova kapuszu) mellé Szokollu Musztafa pasa (1566-1578) egy rondellát építtetett. Itt állt a törökkor végén a nagyméretű rondella, amelyet Kászim pasa fejezett be 1668-ban. A vár és a város közötti fal nyugati lezárásánál épült az alapjaiban ma is álló Karakas pasa tornya. (1610-es évek) Nem soroltuk fel az összes török erődítést, inkább csak utalni akartunk arra, hogy a törökök törődtek Buda erődítéseivel. A legnagyobb változást a templomok esetében történt. A várbeli keresztény templomokat, és amennyiben megmaradtak, a külvárosiakat is, általában dzsámivá, török templommá alakították át. A Boldogasszony templom, amelyet Szulejmán szultán azonnal dzsámivá tett, a Bőjük-, Szultán Szulejmán-, Eszki-dzsámi nevet viselte (Nagy-, Szultán Szulejmán-, Régi-dzsámi). A budai várkápolna a Szerájbeli dzsámi lett. (Szeráj =palota). A Mária Magdolna templomot egy ideig meghagyták a keresztényeknek, de valószínűleg 1596-ban szintén dzsámivá alakították át. (Fetih dzsámi=Győzelem dzsámija) A külvárosban a leglényegesebb az 1555-ben épített Tojgun pasa dzsámi lett, ami az ágostonrendi kolostor mellett épült fel. Itt alakított ki Tojgun egy külliyet, azaz egy dzsámi körül tömörülő épületegyüttest, amelyhez főiskola, fürdő és valószínűleg egy árucsarnok, vagy karavánszeráj is tartozott. Más küllíyek is voltak a városban. A Vízivárosban találjuk még a Kakaskapu fürdőt (a mai Királyfürdő), amely a Budafelhévízről csöveken odavezetett melegvízből ítélve termálfürdő (ilidzse) volt. Fontos külvárosa lett Budának a régi Alhévíz, amelyet most Debágháne-nak neveztek (ebből ered mai neve: Tabán). Nevét a tímárműhelyekről kapta. Itt három fürdőt építettek a törökök. Szokollu Musztafa nevéhez fűződik a mai Rudas fürdő, a Jesil direkli ilidzse (Zöld oszlopos fürdő). Ma is létezik a Rácfürdő őse, a Kücstik ilidzse (Kisfürdő). A régi Felhévízet az Arszlán által alapított lőpormalomról (1565-1566) Barutháne-nak nevezték. Itt épült a Császárfürdő őse, a Véli bej fürdője (1570 körül). A Lukács fürdő helyén egy deszkából épült fürdő állott. Mögöttük a dombon a bektasi dervisek emeltek kolostort. Ehhez tartozott Gül Baba muszlim szent türbéje, síremléke, amely mai is áll. A városon belül a törökök nem sokat építkeztek. A területet mahallékra, városnegyedekre osztották fel, amelyeket vagy egy közeli dzsámiról neveztek el, vagy valamelyik utca nevét adták nekik. A házakkal nem sokat törődtek, építési állaguk leromlott, a külső szemlélőben inkább romváros benyomását keltették. 69