Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda és környéke utolsó évei magyar uralom alatt a németek kitelepítésétől a török hódoltságig (1529-1541)

Buda és környéke utolsó évei magyar uralom alatt a németek kitelepítésétől a török hódoltságig (1529-1541) János király hatalmának restaurációja új fejezetet jelentett a főváros életében. Mivel a várat szabad elvonulás feltételével adták át, a német zsoldosok és a gazdag német polgárság Freiberg er Wolfgang hivatalban lévő bíró vezetésével elhagyta a várost. A törökök azonban nem tartották be az egyezményt, és a város közelében az egész sereget levágták. Freibergert a magyarok nagy tisztelettel, ahogy az egy városbíró esetében illik, eltemették. (Nádasdy várnagy nem ment velük, ő átállt János király pártjára.) Ezt követően az uralkodó a városban maradt teljes német lakosságot távozásra szólította fel, s ezzel a közel háromszáz évre a város életét addig erősen befolyásoló német nemzetiség eltűnt Budáról, a főváros színmagyar lett. A németek az osztrák főherceg Ferdinánd király párthívei voltak, János király tehát biztonsági okokból akart tőlük megszabadulni. Az uralkodó már 1530 februárjában országgyűlést tartott Budán. Az ellenkirály azonban vissza akarta foglalni fővárosát, és Wilhelm von Roggendorf tábornok parancsnoksága alatt nagy sereget küldött Buda ostromára. János király most nem menekült el, hanem berendezkedett a védelemre. 1530. október 31 -tői december 2l-ig tartott az ostrom, de a király hívei, és főként a budai polgárság hősiessége megvédték a fővárost. János király 1531 elején több kiváltságlevélben jutalmazta a budaiak, és az akkori városbíró, Pálczán Péter hűségét. Valószínűleg már ekkor megnemesítette a polgárságot, és bár az oklevél nem maradt fenn, a budaiak ettől kezdve nemesnek nevezték magukat. Ünnepélyes formában János 1533. március 25-én kelt kiváltságlevelében adta meg Buda összes polgárának a nemességet, egyben a városnak új címert adományozott. Ennek felső mezejében egy vörös zászlót tartó oroszlán utal a polgárok hősiességére, vérveszteségére, míg az alsó mezőben a város ősi háromtornyú várát ábrázoló címerkép látszik. János többi intézkedései is hasznosak voltak a polgárságnak. Az 1531 -es országgyűlésen visszaállította a parasztság 1514-ben elvesztett szabad költözési jogát, ami lehetővé tette a városokba költözést. Ugyanakkor - bár az ország több mint kétharmada János kezére került - a hadiállapot tovább tartott a két király között. A törökök segédcsapatokat bocsátottak János rendelkezésére, akik részben Budán állomásoztak. Bár a források kiemelik 66