Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig (1240-es évek -1439) - 5.) Városigazgatás

A pesti társadalomról a XV. század közepéig kevesebbet tudunk. Buda alapítása után a város jobbparti testvérvárosa külvárosnak számított, amit mutat, hogy a XIV. század első felében az egyik pesti bíró a budai rektor Hencfi család rokona, és ispáni címmel rendelkező személy volt. A XIV század közepén a pesti vezető réteg a budaihoz hasonlított, többségében német volt. A XV század elejétől a város kezdett teljesen elmagyarosodni. Az ismert tanácstagoknak csupán 10,7%-a német, a kézművesek aránya 14,3%. Sok a városi vezetésben a deák, ezek általában az alsóbb egyházi rendeket felvevő, tehát még házasságot köthető, mindenképp tanult, latinul tudó emberek voltak, arányuk 10,7%. A XV század közepe felé egyre nőtt a kereskedők aránya, akik zömében állatkereskedők voltak, és üzleti kapcsolataik Pozsonyig mutathatók ki. Pest a XV század elején függetlenedett Budától. Zsigmond király egyszer kölcsönt kért Budától, de nem kapta meg, erre a pestiek ezt meghalván, megadták a kért összeget, aminek fejében a király önállósította a várost. Ennek ellenére a balparti város alacsonyabb rangú maradt jobbparti testvérvárosánál, míg Budán a bírón kívül tizenkét, Pesten először csak négy, később hat tagból állt a tanács. A városi közép- és alsóbb rétegekre Budánál is kevesebbet adat maradt. Mivel Pest fejletlenebb volt Budánál, valószínűleg a társadalmi ellentétek is kisebbek voltak itt. Óbuda helyzete egészen más volt. A város a királyné és a káptalan között oszlott meg, de mint láttuk, az óbudai apácáknak is volt itt birtokrésze. A városi joghatóság csak a királynéi részre terjedt ki. A város XIV századi hanyatlása, amihez Buda megerősödése is nyilván hozzájárult, a kereskedők és az iparosok jelentőségének csökkenését eredményezte. A település lényegében egy zömében szőlő monokultúrára berendezkedő agrárváros lett. A városi társadalom két rétegből állt, a szőlőés házbirtokosokból, valamint a zsellérekből. 5.) Városigazgatás Eredetileg Buda nem volt rezidencia, azaz királyi székhely, hiszen az uralkodó és udvara nem tartózkodott folyamatosan hosszabb ideig a városban, noha volt udvarháza a városban, sőt a XIII. század második felében van adat a királyné itteni udvarházáról is. A XIII. század második felében itt is, Óbudán is időnként kimutatható az uralkodó jelenléte, míg az 1320-as évektől megszakítással a XV század elejéig Visegrád volt a rezidencia. Az uralkodók ennek ellenére igen fontosnak tar42