Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területe a honfoglalástól a XIII sz. közepéig, Buda alapításáig

(vendég) -szabadsággal rendelkezők. 1231 -ben egy Were nevű latinus (valószínűleg vallon) (ó)budai kereskedőről maradt fenn adat. A király a XIII. század elején új várat építtetett (Ó)Budán, maradványai a mai Kálvin utcában kerültek elő. 1343-tól ez a vár a mindenkori királyné birtokában volt. Ez már mutatja, hogy a késő-római tábor már szűknek bizonyult az udvarnak: e vár azon kívül, annak délnyugati sarka közelében épült fel. Ugyancsak kívül állt a táboron a tatárjárás után, a század közepén épült ferences kolostor (Vöröskereszt u. 14-21.). Ennek helye nyugatra esett a tábortól, a korábbi tábor területén. Buda környéke a király birtokában volt. Itt több ún. királyi kápolna állott, amelyek ki voltak véve a veszprémi püspök joghatósága alól, akinek az egyházmegyéjéhez tartoztak, és azt közvetlenül az esztergomi érsek gyakorolta felettük. Ilyen volt Fejéregyháza is, de -többek közt- Sasad, Őrs és Keszi is. Elképzelhető, hogy a kápolnák mellett királyi udvarház is állott. A későbbi főváros másik magja Pest volt. Ez eredetileg kétparti településként jött létre a pesti rév két oldalán. A balparti Pest városmagja a római Contraaquincum falai lehettek. Pest is a király birtokában állott. Feltehetően még a XI. században épült a római falakon belül a település Boldogasszonyról elnevezett későbbi plébániatemplomának őse, ami ugyancsak exempt, azaz a váci püspök joghatósága alól kiemelt királyi kápolna volt. Pesten kétség kívül állt egy királyi ház is. Anonymus úgy tudta, hogy Taksony fejedelem Billa és Boksu bolgár muzulmán testvéreknek és népének adományozta Pest várát. Ásatások nem hoztak napfényre erre utaló leleteket, viszont későbbi írott források valóban említenek iszlám hívőket a város területén. Ha a „vár" adományozása valószínűleg krónikaírónk meséje is, muzulmánok tényleg élhettek Pesten, vagy annak határában. A jobbpartra először Szent Gellért 1047-es vértanúságával kapcsolatban van adatunk. Őt ugyanis a Kelenföldi - mai Gellért - hegyről dobták le, és később a róla elnevezett templomban temették el. A Szent Gellért plébániatemplom - amely talán a mai tabáni templomnál állhatott - ugyancsak exempt egyház volt. A mai Tabánt hívták először Kelenföldnek - később a név átment a Gellérthegytől délre eső, majd az Újkorban a mai hasonló nevű területre. A XIII. században Kisebb Pestnek hívták, hogy a középkor végén az ottani melegvízforrások révén Alhévíznek nevezzék. A pesti Belváros területén a mai Erzsébet-híd pesti hídfője környékén elterülő városközponton kívül még két település jött létre. A mai Váci és Petőfi Sándor utcák északi részén és a Vörösmarty téren „Bécs", míg a délen egy másik. Ennek sa20