Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Budapest területe a honfoglalástól a XIII sz. közepéig, Buda alapításáig

ját temploma állt a mai Szerb utcában, amelyet az 1235-ben szentté avatott Árpádházi királylány Erzsébetről nevezték el. Innen kapta a Szenterzsébetfalva elnevezést, ezt azonban a késő-középkorban röviden már csak Szentfalvának hívták. Pestre legkésőbb a XIII. század elején német „vendégek" érkeztek, ők kapták meg az első városi kiváltságlevelet, valószínűleg II. András király utolsó éveiben. Ekkortól volt a városnak pecsétje is. A „német" lakosság zömében osztrák és bajor lehetett. Valószínűleg már ekkor kezdték az első városfalat építeni, amit talán már 1241 után fejezték be. Ennek falait ásatások tisztázták. Ez az Apáczai Csere János utcától indult a Kristóf tér felé, majd a Városház utcában kelet felé fordult, és metszette a ferences templom szentélyét. Maga a ferences kolostor és templom az 1250-es években épült. A Reáltanoda és Károlyi utca sarkán fordult délnyugatra és a Cukor utcában folytatódott a városfal a Duna felé. Ez által Bécs déli fele a falon belülre került, északi részét később Újbécsnek hívták. Szentfalva a városfalon kívülre került. Pest és Szentfalva határán állt már az 1230-as évek elejétől egy domonkos kolostor, amelynek pontos helye vitatott. Idegen „vendégek" költöztek a jobbparti Kisebb Pestre is, ezeket megkülönböztetve a balparti németektől az oklevelek szászoknak hívták. Elképzelhető, hogy azok még a XII. századi szász bevándorlás idején jutottak ide. Az (Ó)Budától délre eső, és ugyancsak budainak nevezett terület sem volt egészen lakatlan. Legkésőbb a XIII. század közepén létezett már a mai Kolosy tér környékén egy Szent Jakabról elnevezett plébániatemplom körül Szentjakabfalva, ami egy nyugati és egy északi út találkozásánál fontos vámhellyé vált, és a középkor végén Óbuda külvárosának számított. Tőle délre a mai Császár- és Lukács-fürdőknél kezdve a Duna-parton egy városiasodé település keletkezett, amelynek központja a Jenői rév jobbparti kikötője lett. Itt talán I. Géza király hozta létre Géza-vásárát. Volt itt egy királyi udvarház is, amelyet Béla király kúriájának neveztek. Templomát a Szentháromságról nevezték el, amelyet a mai Margit körút 5. sz. ház helyén tárták fel. Ez 1187 előtt a stefanita keresztesek birtokába került, egy perjel irányította házuk (és talán ispotályuk) a rend XV. század második harmadában történt megszűntéig működött. A stefaniták egy a XII. században keletkezett magyar alapítású keresztes (ispotályos) rend voltak, amelynek központja EsztergomSzentkirályon állt, de volt házuk a Szentföldön, először Jeruzsálemben, majd Akkonban is. Gézavásárát rövidesen a melegvízforrásoktól és Alhévíztől megkülönböztetve Felhévíznek, vagy Budafelhévíznek hívták. Területe eredetileg kiterjedt a mai Víziváros északi részére is. 21