Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Bárczy községesítési politikája

re kell alapozni; ugyanakkor előnyben részesítették a jövedelmező beruházásokat. Épp az utóbbi érdekében döntött a városvezetés a községesítési politika mellett. Az 1906-ot megelőző évtizedekben a jövedelmező szolgáltató tevékenységekre magánvállalkozók nyertek hosszú távon koncessziókat. így a gázellátás terén a trieszti Általános Osztrák-Magyar Légszesztársulat élvezett 1910-ig szóló koncessziót. 1910 decemberében azonban a város saját kezébe vette a főváros gázellátását, azzal, hogy öt gázgyárat községesített. Sőt fővárosi beruházásban 1913-ra az óbudai új gázgyár is elkészült. A gázgyárak megváltása jó üzletnek bizonyult a város szempontjából, hiszen a gázüzemek már az első évben igen komoly nyereséget hoztak számára, ami újabb lökést adott a községesítési politika folytatásához. Az áramszolgáltatás 1893 óta két vállalat kezében volt, akik szerződése 1938-ban járt volna le. Közülük végül a Magyar Villamossági Rt. községesítésére került sor 1914-ben akkor, midőn a főváros által épített kelenföldi elektromos erőmű is működni kezdett. Az áramszolgáltatás községesítését az is indokolta, hogy különösen nyereséges szolgáltatási ágról volt szó. A tömegközlekedés hatósági kézbe vételét viszont az ösztönözte, hogy ily módon a városfejlődés jellege és a terjeszkedés területi iránya vált ellenőrizhetővé. A hálózatfejlesztés és a tarifapolitika volt az a két eszköz, melyek révén közvetlenül is befolyásolhatták a városi tér használatát, a beépítés ütemét és topográfiáját. Ám ezekre az ügyekre a megkötött koncessziós szerződések következtében a városnak igen kicsi volt a befolyása. E területen két vállalat, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság és a fővárosi villamosközlekedést meghonosító Budapesti Villamos Vasút Rt. kapott koncessziót. Bárczy a községesítési itt úgy oldotta meg, hogy 1911-ben 29 millió koronáért megszerezte a város számára az utóbbi vállalat részvényeinek a többségét. A Vaspályatársaság községesítése azonban végül elmaradt, így ekkor nem valósulhatott még meg a főváros egységes villamosközlekedési hálózata. A közélelmezésben a községesítés első lépéseként a főváros 1905-től magához vonta a lóhús kizárólagos értékesítését, 1907-ben pedig a marhakereskedelem lebonyolítása végett megalapította az Állatvásárpénztár Rt.-t. Következő lépcsőben került sor a Községi Kenyérgyár felállítására (1909), s ennek hatására jelentősen mérséklődött Budapesten a kenyér kiskereskedelmi ára. Végül 191 l-ben a főváros 14 elárusítóhellyel megalapította a Községi Élelmiszerárusító Üzemet azzal a határozott céllal, hogy szabályozott (vagyis nagykereskedelmi) árakon juttassa jobb ellátáshoz a város szegény néposztályait. 187