Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Bárczy községesítési politikája

mögött a Városliget mint kiállítóhely kiépítésével. A Kossuth Lajos utca kiszélesítése és az Erzsébet híd megépítése (1903) nyomán lehetőség nyílt a Keleti pályaudvartól induló, 1906-ban Rákóczira átkeresztelt sugárút Budára történő átvezetésére. Az Újépület lebontásával létrejött a mai Szabadság tér, amely a banknegyed központja lett a Tőzsde és az Osztrák-Magyar (később a Magyar Nemzeti) Bank épületeinek elkészültével (1905-ben adták át őket). A Duna-parti Országház teljes felépítésével (1904) a Kossuth tér is elnyerte végleges formáját, ahol a Kúria Hauszmann által tervezett monumentális épülete már korábban felépült (1896). Budán befejeződött a királyi palota átépítése (1905), és további középületket is emeltek a Várnegyben (Pénzügyminisztérium, 1906, valamint az Országos Levéltár, 1913-20). Az újjáépített Nagyboldogasszony (Mátyás) templom (1896) közvetlen környékének méltó kialakítása végett épült meg a Halászbástya (1903). Az új középületek zömmel az eklektika stílusjegyeit viselték magukon, ám a századfordulón már középületeket is építettek szecessziós stílusban, mint amilyen a Lechner Ödön által tervezett Iparművészeti Múzeum (1896), a Földtani Intézet (1899) és a Postatakarékpénztár (1901). Jelentős iskolaépítési munka is folyt 1909 és 1912 között (36 önálló új épület készült ekkor), közte az építészetileg is értékes Vas utcai felsőkereskedelmi iskola, vagy a Lajos utcai polgári leányiskola. A felsőoktatást tekintve 1907-ben készült el a Zeneakadémia új épülete és 1909-ben adták át a Műszaki Egyetem Lágymányoson emelt épületegyüttesét. A műszaki urbanizáció tekintetében a századfordulót követően is tovább folytak az infrastruktúra kiépítésének korábban megkezdett nagyszabású munkálatai. A csatornázást illetően a belső negyedek főgyűjtő vezetékei készültek el (a Nagykörút alatt, a Duna-parton), ugyanakkor a Hungária körúton kívüli külső kerületeket a rendszerbe bekapcsoló tervezetek is megszülettek a tízes években. Végül a század- forduló táján (1893-tól) megjelentek a városban a nyilvános illemhelyek. A vízellátás tekintetében az jelentett újdonságot, hogy a nyers Duna-víz helyett kezdett elterjedni a tisztított ivóvíz-szolgáltatás. Ennek jegyében készült el 1904-ben a gellérthegyi víztározó medence. Bárczy községesítési politikája 1906-tól, tehát Bárczy hatalomra kerülésétől számítva a város vezetése azt az elképzelést tette magáévá, hogy a városfejlesztés finanszírozását elsősorban hitelek186