Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - Fővárosból „székváros" és a millennium

gása (mozgatása), hanem az informáciáramlás immár modern formáinak a kialakítása is hamar napirendre került. Az ilyen igények kielégítését oldotta meg a telefon megjelenése. A telefon viszonylag korai budapesti meghonosodásához némiképpen a véletlen is hozzájárult. Puskás Tivadar 1879-ben mutatta be idehaza az első telefonkészüléket, és 1881-ben már fel is állította az első pesti telefonközpontot, melyhez akkor még csak 23 előfizető tartozott. Ezt követően indult meg a telefonhálózat kiépítése előbb csak a pesti, majd a budai oldalon, ami hamarosan éreztette is hatását az előfizetők számának alakulásában (1883-ban már 405-en voltak); jóllehet kezdetben nem annyira magánszemélyek, mint inkább ipari- és kereskedelmi vállalatok, bankok, valamint újságszerkesztőségek támasztottak igényt a telefonra. Budapest nagyvárosiasodását erőteljesen ösztönözték a szorosabban vett fővárosi funkcióból fakadó követelmények. Ennek jegyében indultak meg a nagyszabású középítkezések a városegyesítés körüli években, melyek utóbb, kivált a századfordulón tetőztek. Az Ybl Miklós tervei nyomán 1865-ben épített Országház ideiglenes megoldást kínált. Két évtizeddel később vette kezdetét Steindl Imre tervezésében a Duna-parti végleges Országház építése, amely 1904-re készült el. Kormányzati igények kielégítése végett emelték egymás után a minisztériumi épületeket, így többek között a Kossuth téren álló Földmüvelésügyi Minisztérium (1887) palotáját a Hauszmann Alajos által tervezett monumentális Kúria épületének a tőszomszédságában (1896), vagy a Honvédelmi Minisztérium (1881) s századunk elején a Külügyminisztérium (1902), a Pénzügyminisztérium (1904), valamint az Igazságügyminisztérium (1918) épületeit. Lassanként kialakult Budapest igazgatási negyede a Lipótvárosban, amely a Várnegyed mellett a másik tömörülési pontja lett a törvényalkotó-, és végrehajtó hatalom épületeinek, sőt ide telepedtek a bírósági és ügyészségi szervek is: a Kúria már említett épületéhez közel épült fel a szintén Hauszmann által tervezett Törvénykezési palota (1891) és számos hasonló rendeltetésű objektum. S természetesen, a kerületi elöljáróságok is bejelentették székház iránti igényüket, ezzel sok új igazgatási épület nőtt ki a földből városszerte. Szintén a Lipótváros adott otthont a fokozatosan kialakuló banknegyednek, tengelyében a Nádor utcával, bár a „pénz palotáinak" nagyobbszabású építésére inkább csak a századelőn került sor. A Belváros sem maradt ki teljes egészében a korszak során olyannyira megélénkülő középítkezési hullámból: ide, a Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcába került a Főposta Skalnitzky Antal tervei szerint emelt új épülete 151