Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Nagybudapest területe az Ős-, Ó- és Népvándorláskorban

okozhatott. Amennyiben azonban Pest táján hagyta ott a Dunát, akkor a dombság lábánál, azaz a vásárvonalat követve fordulhatott keletre. Ez tehát jelentősebb áru­csere kialakulása esetén szintén szükségessé tette a „budapesti" régióban városias települések létesülését. További földrajzi adottságot jelentett a hegyekkel borított Dunakanyar. A Duna jobbpartján - azaz nem a vízen - közlekedőknek a Dunakanyar kitérést, útjuk meg­hosszabbítását jelentette. A hegyek közti völgyek és hágók azonban lehetővé tették az út lerövidítését. Elsősorban a pilisvörösvári völgy volt erre alkalmas, ami bizto­sította az Esztergom és Óbuda közti összeköttetést. Aki viszont délnyugati irányba akart haladni, az a Budai hegység, a Vértes és a Bakony lábánál utazhatott, azaz megint egy hegyvidék-síkság vásárvonal mentén. Ez esetben is érintenie kellett fő­városunk területét. Nagybudapest területe az Ós-, Ó- és Népvándorláskorban Területünk a paleolit-kortól kezdve gyakorlatilag folyamatosan lakott. A Budai Várhegyen találtak a paleolit-korból származó, az ősember által készített kavics­eszközöket, ezeket az i.e. 460000-420000-re lehet keltezni. Utána többszázezer­éves hiatus van, majd- Budapesttől kicsinyt délebbre - a középső paleolit korszak­ból (kb. 40000 körül) Érden egy vadásztelepülést találtak. Ettől kezdve vala­mennyi egymásután következő őskori kultúra hátrahagyta nyomát fővárosunk területén. Nincs értelme ezeket felsorolnunk, érdeklődők múzeumi kiállításokon megismerhetik emlékeiket. Csak példaként említjük az ún. Harangedény-müvelt­séget. Nevüket az általuk használt, haranghoz hasonló edényekről adta a tudo­mány. Ez a kora-bronzkori népesség az i.e. harmadik évezred második felében az Ibériai félsziget déli részéről indult el, kereskedelemmel is foglalkozott. Budapest területe kedvező fekvése miatt ez volt egyike a legkeletibb letelepedési területei­nek. Az i.e. hatvanas-ötvenes években kerültek fővárosunk területére a kelta era­viszkuszok, akiknek központja (oppiduma) a mai Gellérthegyen volt. Ezzel már je­lentős, városiasnak mondható település keletkezett régiónkban. Kézművesség, ke­reskedelem, sőt pénzverés is kimutatható itt. Egyre erősödött azonban a római 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom