Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)
Kubinyi András: Buda, Pest, Óbuda és környékük 1686-ig - Nagybudapest területe az Ős-, Ó- és Népvándorláskorban
okozhatott. Amennyiben azonban Pest táján hagyta ott a Dunát, akkor a dombság lábánál, azaz a vásárvonalat követve fordulhatott keletre. Ez tehát jelentősebb árucsere kialakulása esetén szintén szükségessé tette a „budapesti" régióban városias települések létesülését. További földrajzi adottságot jelentett a hegyekkel borított Dunakanyar. A Duna jobbpartján - azaz nem a vízen - közlekedőknek a Dunakanyar kitérést, útjuk meghosszabbítását jelentette. A hegyek közti völgyek és hágók azonban lehetővé tették az út lerövidítését. Elsősorban a pilisvörösvári völgy volt erre alkalmas, ami biztosította az Esztergom és Óbuda közti összeköttetést. Aki viszont délnyugati irányba akart haladni, az a Budai hegység, a Vértes és a Bakony lábánál utazhatott, azaz megint egy hegyvidék-síkság vásárvonal mentén. Ez esetben is érintenie kellett fővárosunk területét. Nagybudapest területe az Ós-, Ó- és Népvándorláskorban Területünk a paleolit-kortól kezdve gyakorlatilag folyamatosan lakott. A Budai Várhegyen találtak a paleolit-korból származó, az ősember által készített kavicseszközöket, ezeket az i.e. 460000-420000-re lehet keltezni. Utána többszázezeréves hiatus van, majd- Budapesttől kicsinyt délebbre - a középső paleolit korszakból (kb. 40000 körül) Érden egy vadásztelepülést találtak. Ettől kezdve valamennyi egymásután következő őskori kultúra hátrahagyta nyomát fővárosunk területén. Nincs értelme ezeket felsorolnunk, érdeklődők múzeumi kiállításokon megismerhetik emlékeiket. Csak példaként említjük az ún. Harangedény-müveltséget. Nevüket az általuk használt, haranghoz hasonló edényekről adta a tudomány. Ez a kora-bronzkori népesség az i.e. harmadik évezred második felében az Ibériai félsziget déli részéről indult el, kereskedelemmel is foglalkozott. Budapest területe kedvező fekvése miatt ez volt egyike a legkeletibb letelepedési területeinek. Az i.e. hatvanas-ötvenes években kerültek fővárosunk területére a kelta eraviszkuszok, akiknek központja (oppiduma) a mai Gellérthegyen volt. Ezzel már jelentős, városiasnak mondható település keletkezett régiónkban. Kézművesség, kereskedelem, sőt pénzverés is kimutatható itt. Egyre erősödött azonban a római 14