Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A Közmunkatanács megalakulása és tevékenysége

Budapesten egyszerre törekedtek tehát a modern tanácsi szakbürokrácia kialakítására, a rá alapozott racionális városigazgatás megteremtésére, továbbá arra, hogy a tisztviselők választási rendszerét segítségül híva teremtsék meg a szakapparátus kívánatos politikai lojalitását a törvényhatósági bizottságban képviselt egyes társadalmi csoportok érdekérvényesítési törekvései ellenében. A szakszerűségi kívánalmaknak a képesítési követelmények révén igyekeztek kellőképpen megfelelni. A fővárosi törvény kimondta, hogy egyes ügyosztályokon a tisztviselői állás csak a megfelelő (többnyire egyetemi) végzettségű jelölttel tölthető be; 1883-ban azután törvényt is alkottak a fogalmazói szakjog- és államtudományi végzettséghez kötéséről. A tisztviselők meghatározott időre (hat évre) szóló választási rendszere ugyanakkor a politikai alkalmasság garantálását szolgálta. A Közmunkatanács megalakulása és tevékenysége A múltbelihez hasonlóan Pest és Buda egybeolvasztása a két település fizikai integrálásával vette kezdetét. Az 1870. évi X. törvény címe ugyan csak a Duna szabályozását és a „közlekedés érdekében Budapesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek biztosítását", az annak elvégzésére hivatott szervezetek felállítását mondta ki. Valójában azonban a törvényi úton életre hívott Fővárosi Közmunkák Tanácsát mint állami, a városok felett álló szervet a Pestből, Budából és Óbudából álló majdani főváros egészére kiterjedő munkálatokkal bízták meg. A szervezet a következő teendők ellátására kapott törvényes felhatalmazást: közlekedési főútvonalak nyitása, a főváros egészére és egyes részeire kiterjedő szabályozási munkák előkészítése, tervek készíttetése, velük kapcsolatos pályázatok kidolgozása, meghirdetése, a szabályozási munkák közvetlen és közvetett végrehajtása, utak, utcák irányának és szintjének a meghatározása, az utcák és a terek elnevezése, a házszámok szabályozása. E mellett a Közmunkatanács jóváhagyása alá tartoztak a közmüvek, fellebbviteli hatásköre másodfokon kiterjedt minden építési ügyre, végül fölöttük mégfelügyeleti jogkört is élvezett. Nem véletlen, hogy a roppant tágan megvont tevékenységi kör olykor sértette az autonóm város testületi érdekekeit és nemegyszer feszültség is támadt a Közmunkatanács, valamint a város vezetése között. Jóllehet a Közmunkatanács tagjainak fele Pest és Buda delegáltjaiból állt, a másik felét viszont a kormány küldöttei alkották. Ami ennél is döntőbb: mind az elnök (aki elvileg a mindenkori miniszterelnök volt), mind az alelnök (1873-1905 134