Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A Közmunkatanács megalakulása és tevékenysége

között e tisztet „Budapest vőlegénye", báró Podmaniczky Frigyes töltötte be) a kormány kinevezésének köszönhette hivatalát. Londoni példaképétől, a Metropolitan Boards of Works-től eltérően, ahol a testületet a kerületi tanácsok és a városi közgyűlés tagjaiból kikerülő delegáltak alkották, a Közmunkatanács a központi kormányzati döntéseknek biztosított elsőbbséget a helyi akarattal szemben. Szavazategyenlőség esetén ugyanis a kormányt képviselő elnök hozta meg a végső döntést, a tanáccsal kirobbanó hatásköri vitában pedig a mindenkori belügyminisztert illette meg a döntőbíráskodás joga. Az 1857. évi bécsi városterv és különösen a modern várostervezés haussmanni modelljének (Párizs 1853-al kezdődő, Georges Haussmann, Szajna-megyei prefektus által irányított nagyszabású átépítésének) a mintáit szem előtt tartva a Közmunkatanács azon nyomban megkezdte a város műszaki felmérését. Pest város tanácsa már 1862-ben sürgette a Helytartótanácsot a zavaros telekviszonyok tisztázását elősegítő új és pontos térkép elkészíttetésére, ám az ehhez szükséges felmérés, vagyis a háromszögelés csak évekkel később, 1867-ben indulhatott meg. A munkálatok irányítását kezdettől fogva Halácsy Sándor látta el, aki 1871-ben a Közmunkatanáccsal is szerződést kötött 264 színezett felmérési üvegszelvény elkészítésére. A korabeli európai viszonylatban is páratlan háromszögelési munka, melynek eredményeként felszámolhatták végre a rendezetlen telekosztásokat, majd pedig hozzáfoghattak a város tervszerű fejlesztéséhez, 1874 elejére készült el. Buda trigonometriai háromszögelési felméréséről viszont éppen a Közmunkatanács határozott még 1870-ben, s a következő évben hozzá is láttak a felméréshez. A munkálatok, melyek eredményeit 185 üvegtáblán rögzítették, 1875-ben fejeződtek be. így a Duna jobb partján is készen álltak a feltételek a modern nagyváros igényeihez szabott utcarendszer kialakításához. Az FKT, második lépésben, a főváros általános rendezési tervére szóló nyílt pályázatot hirdetett. Budapest ma is látható térbeli rendje részben Lechner Lajos első díjas tervezete alapján vált utóbb valósággá. Ez a térszerkezet a széles és hosszú körutak, valamint az azokat metsző hosszú sugárutak tengelyére fűzte fel a gyorsan terjeszkedő beépített városi környezetet. A pályázati kiírás már eleve a körúti-sugárúti rendszer elvének alkalmazását sugalmazta. Ráadásul a pályázókat kész helyzet elé állította az is, hogy 1870-ben törvényt fogadtak el a „Pestváros északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárút munkálatai költségének fedezéséről", vagyis a Sugárút (1885-től Andrássy út), 1871 -ben pedig a Nagykörút létesítéséről. 135