Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Gyáni Gábor: Budapest története 1873-1945 - A városegyesítés

Gyáni Gábor Budapest története 1873-1945 A városegyesítés Pest, Buda és Óbuda fővárosként történő egybeforrasztásának a vágya már félszázaddal az egyesítés megtörténte előtt megfogalmazódott. Széchenyi a Világ című művében (1831) használta elsőként a Budapest elnevezést, mellyel Magyarország leendő fővárosát illette. A néhány évvel később írni kezdett, de majd csak 1866-ban közzétett Buda-pesti por és sár című művében pedig a „legnagyobb magyar" éppen azt igyekezett tisztázni, hogy mi a teendő, ha fővárossá kívánjuk fejleszteni az egyesített két várost. „Buda-Pest fekvése kies - írja Széchenyi -, s olyan, mely egyesítő középpontnak sok tekintetben helyesnek látszik. Ha azonban a két város s annak körvidéke természeti mibenlétében hagyatik, egyesítést, ítéletem szerint, csak századok lefolyta eszközölhet; mely századokban viszont annyi egyesülés elleni erő is fejlődhetik ki, hogy Buda-Pest hihetőleg soha nem léphet ki a provinciális városok sorábul, s egyesítő pontul nemigen fog szolgálhatni. A kérdés tehát abban forog, vagy inkább az a feladás: kinyomozni, a két testvérváros mily kifej lésre képes." A reformellenzék körében hamar népszerűvé vált Széchenyi Budapest-vízi ója, melyet még Kossuth is magáévá tett, amint azt számos börtönből írt levele tanúsítja 1838-ból. Ezért nem is hat a meglepetés erejével, hogy 1848 tavaszán mindenki számára kézenfekvő, Pest legyen az otthona a modern magyar állam áprilisi törvényekkel életre hívott intézményeinek. Természetesen abban sincs semmi különös, hogy nem sokkal a Lánchíd megnyitása előtt, 1849. június 24-én a Szemere-kormány belügyminisztere a városok egyesítését elrendelte. „Miután - szól a miniszteri indoklás -, a főváros csak úgy lesz hatalmas, ha benne egy igazgatóhatalom lesz, csak úgy lesz lételében virágzó, ha törekvésében egy lélek, egy akarat által vezéreltetik, csak úgy lesz boldog, ha a külön érdekek egy közös érdekbe olvadnak fel." A szabadságharc ügye elbukott ugyan, ám örökségének számos része lassanként megvalósult az abszolutizmus időszakában. így volt ez Budapesttel kapcso127