Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)
Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A modern nagyvárossá emelkedés kezdetei (1849-1873) - Gazdasági élet - Társadalmi változások
a lakosság foglalkozási megoszlását, a különböző társadalmi-, illetve foglalkozáscsoportok összetételét, státusát és hierarhiáját, azaz megindult a tőkés társadalom kialakulása. Megjelent a modern nagyvárosi polgárság, felső rétegében a nagypolgárság még szűk csoportjával. E réteg személyi összetételét tekintve fokozatosan átalakult: a reformkori nemzedéknek csak néhány családja tudott lépést tartani az új gazdasági követelményekkel, a kiesők helyét a vidékről (vagy külföldről) frissen bevándorolt vállalkozók töltötték be. A nagypolgárság körében jelentős volt a zsidók és németek aránya. A város életében mindinkább a tőkés vállalkozók - gyárosok, nagykereskedők, bankárok - váltak hangadókká. A céhes kötöttségek korlátozásának eredményeképp egyre több céhen kívüli kisiparos önállósította magát, s ez megváltoztatta a kisiparos réteg struktúráját. A céhen kivüli iparüzők versenyének, másrészt a fejlődő gyáripar konkurenciájának hatására a céhmesterek kis- és középpolgári rétegei elvesztették korábbi, amúgy is meggyengült gazdasági és társadalmi súlyukat. A hanyatlás nem sújtotta az egész kisipart, hatása szelektív volt, az egyes szakmákat, valamint a szolgáltató ipart inkább a fellendülés jellemezte. Ennek ellenére megállapítható, hogy az egykori rendi polgárság nagy része kispolgári szintre süllyedt, egy részük proletarizálódott. Identitástudatuk meggyöngült, a forradalom előtt még erős rendi polgári öntudatuk is szertefoszlott. Jelentős mértékben megnövekedett, különösen a kiegyezést követő években a kormányhivatalok kialakításával kapcsolatban, a hivatalnok-értelmiségi réteg száma, súlya, és szakmai differenciáltsága. E foglalkozáscsoport vagyoni, társadalmi státus és műveltség tekintetében erősen rétegzett volt. Túlnyomó többségét a kishivatalnokok adták, akik még a szamárlétrát megmászva sem juthattak el a magasabb tisztségek betöltéséhez. Ennek ellenére a polgárosodás folyamatában szerepük jelentős volt, mert-sokszor anyagi áldozatokat is vállalva-életformájukat, gyermekeik nevelését a polgári értékrendnek megfelelően igyekeztek kialakítani. A főváros foglalkozási és társadalmi struktúrájának legjellegzetesebb vonása az önállóak viszonylag csekély száma: az 1869. évi népszámlálás a másfélszázezernyi kereső népességben csak 13 ezer önálló vállalkozót, 4400 szabadfoglalkozású értelmiségit és 9400 hivatalnokot, illetve nem fizikai munkát végző alkalmazottat mutatott ki, ezek az összes keresőknek nem egész egyötödét alkották. 117
