Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A politikai élet központja - a forradalom fővárosa

mint kulturális központnak a szerepét, de ugyanakkor átalakították a városlakók szórakozási és művelődési lehetőségeit és szokásait is. A magyar és német nyelvű könyvek, folyóiratok olvasói, a német és magyar színház látogatói nemcsak a nemességből, a honoratiorokból, az értelmiségiekből, de egyre inkább a polgárság felsőbb és középrétegének képviselőiből is rekrutálódtak. Körükben is felértékelődött a műveltség és szakértelem jelentősége, ennek tulajdonítható, hogy egyre több polgárcsalád tartotta szükségesnek, hogy fia vagy fiai gimnáziumi tanulmányokat folytassanak. Nemcsak azok a családok, akik ettől gyermekük társadalmi emelkedését remélték, hiszen a gimnázium hat osztályának elvégzése megnyitotta előttük az egyetemi vagy líceumi tanulmányok, s ennek révén a hivatalnoki pálya lehetőségét. Elvégeztették fiaikkal a gimnázium két-három osztályát azok is, akik őket polgári - kézműves, kereskedő - pályára szánták, mert úgy vélték: a deákos műveltség alapelemeinek elsajátítása megkönnyítheti boldogulásukat, sikeresebbé teheti őket a polgári körön belül is. A politikai élet központja - a forradalom fővárosa Az 1820-as évek végétől a főváros vált a politikai élet központjává. Az országgyűlések székhelye ugyan 1848-ig Pozsony maradt, a követek politikai állásfoglalását azonban a megyék határozták meg, s így a megyegyülések a politikai élet fontos fórumaivá váltak. Pest politikai központ szerepének megerősödését jelentős mértékben elősegítette, hogy e városban zajlottak a társadalmi átalakulásért folytatott küzdelemben élenjáró szerepet játszó Pest megye közgyűlései. A politikai életnek az országgyűlési és megyei keretekből való kiszabadítására, a reformgondolat nemesi, értelmiségi és polgári híveinek egyesítésére a szervezeti kereteket Széchenyi István teremtette meg a pesti Nemzeti Kaszinó megalapításával 1827-ben, majd ezt követte az 1840-es években a kötöttebb vagy kötetlenebb formákban működő társaságok és politikai körök létrejötte. A politikai szervezkedés az 1840-es évek végén a két alapvető politikai párt, a Konzervatív Párt és Ellenzéki Párt megalakulásával érte el a csúcspontját. A politikai élet súlypontjának Pestre helyezésében nagy szerepet játszott az is, hogy e város vált a magyar politikai sajtó központjává. Vitathatatlan, hogy Pest és Buda mind Széchenyi, mind a liberális nemesség számára elsősorban színhelye, fóruma, kerete volt a politikai küzdelemnek. Szé111