Bácskai Vera - Gyáni Gábor - Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig - Várostörténeti tanulmányok 6. (Budapest, 2000)

Bácskai Vera: Budapest története 1686-1873 - A „névleges" főváros a XVIII. században - Művelődési élet - a főváros, mint kulturális központ

összes polgárjoggal rendelkezőkre, a közvetlen választást pedig a tanácsból, a választott polgárságból és a polgárok által választott képviselőkből álló testületre ruházta. És mivel ez utóbbiak többsége a kézművesekből került ki, a választott polgárság immár nem tiltakozott az ellen, hogy ugyanez a választási rend érvényesüljön az 1847. évi követválasztáskor is. Mivel Budán a választott polgárság és az egész polgárság összetétele nagyobb összhangban volt a vagyonosabb lakosok összetételével, itt a közvetett választójog bevezetése nagyobb ellenállás nélkül ment végbe, sőt követutasításaikban támogatták a választójog minden polgárra való kiterjesztését. A követválasztás csekély mértékű demokratizálása azonban nem érintette a városi tisztségviselők választási rendszerét, mely 1848-ig változatlan maradt. Művelődési élet - a főváros mint kulturális központ Az egyetem Pestre helyezésének következtében gyors ütemben növekedett a nyomdák és könyvkereskedések száma, s a XIX. század elejére már Pest volt a magyar könyvkiadás központja. A XVIII. század végétől Buda és Pest a tudósok, írók és művészek gyülekezőhelyévé vált: 1822-ben Schams Ferenc városleírása 154 itt élő írót és tudóst sorolt fel a két városban, Kazinczy 1828. évi pesti útinaplója pedig 60 festő működéséről tesz említést. A pesti íróknak, újságíróknak, a nemesi és honoratior vagy polgári rétegből származó diákoknak, a városban élő, a magyar nyelv ügyét felkaroló nemesi családoknak köszönhető, hogy a magyar nyelv és irodalom, a nemzeti kultúra kibontakozásának bölcsője a vegyes nemzetiségű összetételű (németeken és magyarokon kívül számottevő szlovák, délszláv lakosság élt itt), akkoriban még túlnyomóan német ajkú főváros lett. Pesten alakította meg Bessenyei György a Hazafiúi Tudós Társaságot, itt működött utóda a Magyar Tudós Társaság, a Tudományos Akadémia elődje. E városban kapott otthont a Nemzeti Múzeum, s részeként a Széchényi Ferenc alapította könyvtár, valamint az Egyetemi Könyvtár. Az 1820-as évektől kezdve Pest lett a magyar irodalmi élet központja. Itt jelentek meg, s innen terjedtek szét az országban mind nagyobb számban megjelenő magyar nyelvű folyóiratok és újságok, amelyekhez nem csak az előfizetők, de a szaporodó kölcsönkönyvtárak tagjai is hozzájuthattak. Pest adott 1837-ben állandó otthont a nagyhatású magyar színjátszásnak. Ezek a létesítmények erősítették a fővárosnak, 110