Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

A zsidó-cionista mentőbizottság tevékenysége Budapest zsidó lakosságának megmentésére

folytak — a „menteni a menthetőt" elvétől vezettetve, javaslatot tett az SS-nek a zsidó elit egy részének váltságdíj fizetése ellenében a deportálástól való mentesítésére. Először néhányszáz, majd 1500, a vidéki gettókban összeterelt prominens zsidó kiemeléséért és semleges országba való kiszállításáért fejenként 1000 dollár váltságdíjat ajánlott fel" Az SS elfogadta az ajánlatot. Ezt követően a Waada és a Zsidó Tanács lázas sietséggel kezdte meg a szükséges pénzösszeg beszedését és az érintett személyek és családtagjaik neveit tartalmazó listák összeállítását. Kasztneréknek az SS közreműködésével sikerült elérni, hogy a vidéki gettókból gyors ütemben folytatódó deportálások közepette, kimenthették a kiválasztottakat és családjukat. A prominensek az SS által őrzött budapesti Kolumbusz utcai táborba utazhattak, ott várakozva semleges országba történő kiutazásukra."

8 A deportálások gyors ütemű folytatása azzal fenyegetett, hogy nem marad zsidó az országban, akiket a németek által remélt teherautók ellenében ki lehetne cserélni. Kasztner azon — időnyerést célzó — javaslatát, hogy függesszék fel a deportálásokat, amíg az SS ajánlatára külföldről válasz érkezik, Eichmann elutasította. Az SS ajánlat fenntartásának alátámasztására azonban hajlandónak mutatkozott a vidéki gettókból 15 ezer üldözöttet Auschwitz helyett, „szelektálás" nélkül, az ausztriai Strasshof munkatáborba szállíttatni. További „kedvezményként" kilátásba helyezte, hogy a tervezett budapesti deportálások alkalmával is lehetőséget biztosít ugyancsak 15 ezer kiválasztott zsidó Ausztriába engedésére. Június 14-ét követően a bajai, a debreceni, a szegedi és a szolnoki gettókból egyes deportáltakat szállító vonatok nem Auschwitz felé, hanem, összesen 21 ezer üldözöttel, Ausztriába indultak."

9 Jóval később tűnt ki, hogy az ausztriai kiszállítások a bécsi polgármester munkaerőt igénylő kérésére történtek. Eichmann a néhány vonatnyi deportált Ausztriába szállításával egyszerre tehetett eleget felettesei utasításának s nem vágta el a Waadával folytatott tárgyalások fonalát sem.

120 A Bécs körzetébe deportált magyar zsidókat hadiüzemekben és a mezőgazdaságban dolgoztatták s a háború végére nagy többségükben, életben maradtak. 1944 júniusának végén a deportálások Budapest elővárosaiban is megkezdődtek. A Kolumbusz utcai kivételezettek táborába folyamatosan érkeztek a vidéki gettókból kimentett neves személyek. A táborban lévők száma meghaladta a kétezer főt. Kasztnerék, mivel úgy tűnt, rövidesen a fővárosban is bekövetkezik a zsidók elszállítása, előkészületeket folytattak az Ausztriába szállítandók újabb 15 ezres csoportjának kijelölésére.

121 Közben összeállt az SS által külföldre szállítani engedélyezettek első, 1300 főnyi csapata. Berlinből megjött a vonat indulási en78