Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Wallenberg és dr. Vájna Ernő tárgyalásai a nemzetközi gettóról

Vájnának címzett levél mellékletében adta meg a svéd védettek névsorát, de a levelet nem Vájnának, hanem Szálainak adta át, aki azután a névsort nem továbbította a címzettnek. A várható nyilas terrorcselekményekről Peter Zürchert tájékoztató Szálai közlései nem bizonyultak valótlanoknak. A nyilasok támadásai a Vöröskereszt és a semleges főleg a svéd követség által védettnek nyilvánított épületek és intézmények ellen gyakoribbá és vérengzőbbé váltak. 1945. január 8-án Nidosi pribékjei egyidejű támadást hajtottak végre a Jókai utcai és az Üllői úti svéd védettségű házak ellen. A Jókai utcai épületet „védő" csendőrök tétlenül hagyták a nyilasokat garázdálkodni, a lakókat elhurcolni s ennek az akciónak 320 halálos áldozata volt. Az Üllői úti épületet védő váiosparancsnoksági szakasz csak tűzharc után és a nyilas túlerő bekerítő akciója nyomán volt kénytelen kapitulálni, de az időnyerés következtében Szálai és rendőrei még jókor beavatkozhattak. Itt sikerült 167 üldözöttet, köztük a németek lefogása elől menekülő és Wallenberg hozzájárulásával az Üllői úti házban menedéket talált Stöckler Lajos Zsidó Tanács vezetőt és családját megmenteni. A pesti oldalon e két nagyobb, védett épület ellen indított nyilas akciókat követőn, Szálai kérésére, a nyilasok elleni nyílt fellépéstől visszariadó Sédey, hozzájárult, hogy a két gettóba állandó rendőri őrséget állítsanak ki. A nemzetközi gettó őrizetére Szálai egy Debrecenből elmenekült rendőregység 50 főnyi különítményét rendelte ki, akik a Wallenberg által kijelölt Tátra utca 6. sz. alatti svéd védett házban rendezkedtek be s a Perlasca által észlelt őrszemeket ez az alakulat állította ki. A nagy gettóba Szálai egy 100 rendőrből és 2 tisztből álló egységet rendelt ki, melyhez erősítésül helyettesét és régi barátját, Perjési Ferencet állította. Ez a rendőrcsoport a Zsidó Tanács Síp utcai székházában rendezkedett be.

106 Budán, ahova Szálai befolyása ekkor még nem terjedt ki, a nyilasok Németvölgyi úti és Városmajor utcai páltházaiban lévő különítményei szabadon garázdálkodhattak. 1945. január 12-19 között a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló Maros utcai kórház, a városmajori Bíró Dániel kórház és az Alma utcai szeretetotthon zsidó ápoltjait és egészségügyi személyzetét, orvosokat és ápolónőket gyilkolták le. Az 1945-ben végzett exhumálások alkalmából a nyilasok áldozatai közül 185-nek a holttestét ásták ki a tömegsírokból. Azért csak ennyit, mert Pest 1945. január 18-i kiürítését megelőző napokban a nyilasok a Duna-parton végeztek áldozataikkal, de Pest kiürítését követően, már nem volt lehetőség a harcvonallá vált Duna partján történő kivégzésekre és áldozataikat elföldelni kényszerültek. Min73