Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Wallenberg és dr. Vájna Ernő tárgyalásai a nemzetközi gettóról

dezek a vérengzések nagyon is valószínűsítik a nyilasok azon szándékát, hogy a főváros zsidó lakosait az ostromharcok közepette legyilkolják. Wallenberg, aki Szálai közreműködésével nagyjából megoldotta a nemzetközi és a nagy gettó, valamint a követségi védettség alatt álló házak — az akkori háborús-terrorisztikus időszak alatt egyáltalában lehetséges valamelyes biztonságot jelentő — rendőri őrzését, még néhány napon át bejárt a Városháza pincéjében lévő pesti német-nyilas parancsnoki harcálláspontra. Szálai visszaemlékezése szerint Wallenberg városházi látogatásai alkalmával mindig nagy figyelmet szentelt az ott kifüggesztett katonai térképnek, amelyen a beérkező jelentések és a Bazilika kupoláján elhelyezett megfigyelő észlelései alapján nyomán követhető volt a védett terület rohamos összezsugorodása. Wallenberg Szálaival együtt kereste fel a Harmincad utcai, svéd védelem alatt álló Hazai Bank épületét, melynek páncéltermében számos üldözött tartózkodott. Wallenberg itt Szálait az emberi életek fokozott védelmére kérte. Wallenberg és Szálai utolsó összejövetelére a svéd követség Gyopár utcai épületében 1945. január 12-én került sor, amikor is Wallenberg búcsúvacsorát adott Szálai, Szabó Károly és dr. Fleischmann Ottó részére. Wallenberg elmondotta, hogy működése igazán csak akkor vált eredményessé, amikor Szálaival sikerült kapcsolatba lépnie és hatósági színezetű támogatást szerezni embermentési akcióihoz. Közölte Szálaival, hogy a háború után meghívja Svédországba és bemutatja királyának, mint olyan embert, aki önmaga is sokat tett az üldözöttek megmentéséért és mindvégig támogatója volt a svéd kezdeményezéseknek. Elmondotta még, hogy másnap átmegy Pestre ahol találkozni akar Malinovszkij marsallal, akivel a gettó mielőbbi felszabadításáról és a háború utáni svéd segélyezési tervről kíván megbeszéléseket folytatni. 74