Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Dokumentumok

gyalások folyamán az volt az érzésem, hogy a párt beleegyezése nélkül a főkapitány nem mert csinálni semmit javunkra és a beleegyezést Szálai adta meg. A svájci követség a britek közbeiktatásával a Palesztina Bizottságtól 7.800 kivándorlásra kapott engedélyt. Minthogy a 7.800-as szám általunk családra volt magyarázva, az engedély alapján 30.000 védlevelet adtunk ki. Tudomásunk volt arról is, hogy ezenfelül cca. 50.000 védlevél volt forgalomban. Több kérdést, észrevételt nem tettek. Dr. Fleischmann Ottó 49 éves, móri születésű, budapesti lakos, anglikán vallású, pszichológus, érdektelen tanú a következőket adja elő: 1944 december havától 1945 január közepéig a svéd követségen voltam alkalmazásban, a vádlottat én hoztam össze a svéd követséggel. December 27-én, majd 28-a éjszaka mentünk a svéd követségre a Gyopár utcába. A tárgyalásokon Wallenberg követségi titkár, Szabó Károly és én vettem részt. Első kérdésünk az volt, hogy képes-e segítségünkre sietni. A vádlott elmondotta élettörténetét és oda konkludált, hogy tehetségéhez mérten minden segítséget megad. Óvatosan nyilatkozott, de biztosított erről. Állandó érintkezésben maradtunk és még egy éjszakai megbeszélésre emlékezem a Városháza pincéjében, amin Sédey és Kubisi is részt vett, velem, Wallenberggel és a vádlottal együtt. A vádlott igéretét betartotta és minden esetben, minden erejével segítségünkre volt. Telefonhívásomra azonnal kiment az Üllői úti házhoz és megmentette az embereket. Elintézte, hogy a gettóba élelmiszert és gyógyszereket vihessünk be. Kizárólag az ő érdeme, hogy a gettó védelmére rendőrszemélyzet adatott és a külföldi gettó külön 50 tagú rendőrszemélyzettel biztosíttatott. Január 7. és 8. után a követségnek újabb elhurcolásokról többet tudomása nem volt. Túlzás nélkül állíthatom, hogy Budapesten ahány zsidó életben maradt, életét mind a vádlottnak köszönheti. A népbíró kérdésére: Budapesten december végétől minden felbomlásban volt és egyes nyilas csoportok saját szakállukra működtek. Egyetlen amire építeni lehetett a rendőrség volt és ott is a vádlott. Népügyész kérdése: a vádlott sikeres beavatkozását érdekünkben annak tulajdonítom, hogy rendkívül ügyes és eszes ember volt, aki akkor már érzésében egyáltalában nem volt nyilas. A tárgyalásokat akár a rendőrség vezetőivel, akár az egyes csoportokkal, mindig olyan ügyesen irányította, hogy azok számunkra mindig eredményesek voltak. Grösslerék például géppisztolyokat tartottak ránk a tárgyalások alatt, Kubisi be akarta vetni a rendőrlegénységet és Sédeyt arra akarta rábírni, hogy ne járuljon hozzá a rendőr-őrszemélyzet csökkentéséhez, a zsidók őrzése miatt. Szálaival azért csak december végén vették fel a tárgyalást, mert addig létez190