Szekeres József: A pesti gettók 1945 januári megmentése - Várostörténeti tanulmányok 5. (Budapest, 1997)

Népbírósági felmentés, rendőrségi pótnyomozás és könyvkereskedői igazolási eljárás Szálai Pál ügyében (1945-1950)

teljesen önzetlenül, a megértés és a szeretet által vezettetve... a vádlott jelentkezett a rendőrségen is ügyének kivizsgálása véget." 1945. október 24-én a népbíróság Szálait felmentette, de annyira ritka esetnek számított egy vezető pozícióban lévő nyilas párttag felmentése, hogy a jogerősségi záradék csak majd két év után, főügyészségi revíziót követően, 1947. június 2-án kerülhetett rá az ítéletre. A főügyészség nehezen nyugodott bele Szálai felmentésébe s amikor a rendőrségtől újabb kihallgatási jegyzőkönyvek érkeztek be Szálai munkarendvezetőiházkiürítési tevékenységével kapcsolatban, 1947. július 27-én pótnyomozást rendelt el. Az újabb eljárás, amelyet 1948/49-ben már az ÁVH vont saját illetékességi körébe, végül az 1949. április 23-i igazságügyminiszteri rendelet alapján, a népügyészség 1949. május 10-i nyomozást megszüntető határozatával ért véget. Közben 1948. április 30-án megkezdődött Szálai Pál könyvkereskedői igazolási eljárása is. Szálai folytatni kívánta volna bátyja könyvesboltjához kapcsolódóan, mint iparengedélyes társtulajdonos, könyvkereskedői életpályáját, ehhez azonban az akkori rendelkezések alapján, 1945 előtti magatartására vonatkozó igazolóbizottsági eljárás lefolytatására és igazolási határozatra volt szükség. A budapesti III. sz. Igazolóbizottság első fokon 1948. augusztus 4-i határozatával Szálait öt évre az ipar gyakorlásától eltiltotta. 1949. január 18-án a népbíróság mint igazolási fellebbviteli bíróság Szálait —jogerősen — a könyvkereskedői iparjogosítvány gyakorlásától véglegesen megfosztotta. Az igazságügyminiszter újbóli közbeavatkozására volt szükség, hogy a méltánytalan döntést megváltoztassák. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1950. január 9-i elhatározásával, kegyelmi eljárás keretében engedélyezte könyvkereskedői iparjogosítványa gyakorlását. 1950. január 10-én az Igazságügyminiszter rendelkezése alapján értesítették Szálait a kegyelmi határozatról, amely Szálai sorsára már semmiféle kihatással nem volt, mivel 1949 decemberében a könyvkereskedelmet államosították. Bátyja, Szálai Győző könyvüzletét is állami tulajdonba vonták s az egész országban megszűnt a magánszemélyek által folytatott könyvkereskedelem lehetősége. Szálai éppúgy, mint bátyja, segédmunkásként tudott elhelyezkedni és életét fenntartani.

243 1947-ben Tildy Zoltán köztársasági elnök magas kitüntetésben részesítette a gettó megmentőit, Stöckler Lajost, Domonkos Miksát, Benedek Lászlót és más egykori zsidó közéleti vezető személyiségeket, de szó sem esett sem a cionista mentőbizottsági akciókról, sem Szálai s közvetve Sédey és Gyulay, valamint más személyek mentőtevékenységéről. A Svájcban élő Biss Endre 1947. szeptember 17-én Sós Endre szerkesztőhöz írt levelében némileg rezignáltán állapította meg, 145