Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
I. rész - Az első városi hivatal
Iád tekintélyének; tanácsbéli támogatóinak, de nem utolsó sorban nem mindennapi képességeinek is. A város főügyészének lenni egyben azt is jelentette, hogy végérvényesen bekerült a tanácsi vezetők körébe: a polgármester, a bíró, a városkapitány tisztségén kívül — akiket választottak — a szakhivatalok élére a kinevezés élethossziglan, de legalábbis a következő előléptetésig szólt. Főügyészként feladatához tartozott a közvád képviselete, a városra háramló javak felkutatása, a bűnügyi vizsgálatok lefolytatása, a város pereinek vitele és képviselete a felsőbb hatóságoknál." Ha szükséges volt, megjelent Pest megye törvényszéki közgyűlésein is. 59 A harmincas évek végén, s a negyvenes évek elején tehát hivatali kötelessége szólította át a szomszédos testvérvárosba, egyetemi tanulmányainakegykori színhelyére, s a pesti megyeházánál megfelelőbb helyet nem találhatott arra, hogy kapcsolatot teremtsen és tartson a reformellenzék tagjaival. Hivatali teendőinek ellátása mellett kezdeményezője volt Budán azoknak a ,,socialis", azaz társadalmi mozgalmaknak, amelyekkel, ha megkésve is, de a város polgársága csatlakozott a szomszédos Pest városi (a legtöbb esetben országos jelentőségű) reformmozgalomhoz. Buda ugyanis korántsem élt a pestihez hasonló pezsgő szellemi és politikai életet. Ennek egyrészt gazdasági okai voltak, másrészt a kormányfőhatóságok fizikai jelenléte a városban. Az a politizáló közvélemény, amely Pestet az ország szívének tette meg, Budára, mint a hajdani nemzeti királyok székhelyére, az egykor független Magyarország uralkodóinak székvárosára tekintett. A kormányhivatalokban foglalkoztatott hivatalnok-értelmiségi réteg azonban származása miatt a kortársak szemében a várost németté, tehát idegenné, és — foglalkozása miatt — udvarhű várossá tette. Éppen ezért kihívást is jelentett számukra: az ország történelmi fővárosának magyarrá kell lennie nyelvében, politikájában és érzelmeiben egyaránt. A negyvenes évek liberális nacionalizmusa elsősorban Budának, a hivatalnokvárosnak magyarosodását tűzte ki célul. 57 Bp. tört. III. k. 1975. 169. p. 58 Bonis Gy., 1974. 91-92. p. 59 Házmán kérvényei a tanácshoz, hogy a Pest megyei törvényszéki üléseken való részvételéért a napidíjat fizessék ki számára: BFL, Bvlt tan. jkv. 1839. április 23. 2654., és 4144. sz. (egy napra 1 CM forint járt). 24
