Czaga Viktória: Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere - Várostörténeti tanulmányok 4. (Budapest, 1997)
I. rész - Az első városi hivatal
Ennek első megnyilvánulása az 1841-ben megalakult Budai Kaszinó, amelynek Házmán alapítótagja és jegyzője volt. ° A Kaszinó alapszabályban lefektetett célja: ,,a társas élet kellemeit nevelni, ízlés és miveltséget előmozdítani", s nem utolsó sorban, a magyar nyelvet terjeszteni. A Széchenyi István által kezdeményezett kaszinó az 1840-es évekre már országszerte elnyerte helyét és rangját a társadalomban, a helyi közösségekben. Jóllehet a budai is ugyanolyan zártkörűre sikeredett, mint vidéki és pesti elődei, az alapítók névsorából azonban már nem hiányozhattak a budai tanács tisztikarának tagjai, Oeffner Ferenc polgármesterrel az élen, s a Helytartótanács, a Kamara hivatalnokai, sőt a katonaság részéről maga Lederer Ignác tábornok sem. A közeledés és kapcsolatteremtés elsősorban a városban lakó értelmiségiek — ügyvédek, orvosok, mérnökök — és a városi, valamint a kormányhivatalnokok szintjén bírt jelentőséggel, akik közül a Buda magyarosodását harcos türelmetlenséggel sürgetők is kikerültek.'" A negyvenes évek második felében, az 1843-44. évi országgyűlésen elfogadott nyelvtörvény hatására a kaszinón belül két csoport körvonalai bontakoztak ki: egy mérsékelté és egy szélsőségesé. Az első csoportosulás meghatározó alakja Házmán — aki mögé a mérsékelt városi és kományhivatali alkalmazottak sorakoztak fel—, az utóbbiak vezéralakja Frankenburg Adolf lett. 64 Míg a Kaszinó az értelmiség találkozóhelyének számított, addig a budai iparos és kereskedő polgárság egy gazdaságilag mozgékony és politikailag vállalkozó szellemű része az ugyancsak 1841-ben alakult Országos Iparegyesület budai fiókegyesületébe lépett be. Hamar kiderült azonban, hogy tőkeerő és hitel hiányában a 60 A kaszinó elnökévé Csernyus Emánuel kamarai tanácsost választották meg, aligazgatónak Frankenburg Adolfot, a Kamara hivatalnokát. 61 A Budai Cas. E. Alapsz., Buda 1848. 62 Lederer Ignác lovassági tábornok, magyarországi tohadparancsnok:, de tag volt még Havas József helytartótanácsi tanácsos, Duschek Ferenc kamarai alelnök, Döbrentei Gábor Buda-kerületi tartományi főbiztos. 63 Életképek, 1846. 600. p.; Kosa J., 1937. 54. p. 64 Frankenburg Adolf (1811-1884) jogot végzett, 1843-tól az Életképek szerkesztője, 1847-től a Kancellária tolmácsa Bécsben. A magyar kormánnyal való kapcsolatai miatt 1848-ban bebörtönözték, 1849-ben szabadult. Az 1860-as évektől lapszerkesztő; Frankenburg, 1868. II. k. 221-223. p. 25
