Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)
II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 4. Bárczy polgármesterré választása és az egyesített községi párt megalakulása
a kormány rendelkezésére bocsátását. Hirtelen a városházán is az országos politikai állásfoglalás vált a fő törésvonallá. Vázsonyi tagja lett a koalíció „vezérlő bizottságának", ami tovább növelte várospolitikai súlyát is. A fontosabb közgyűlési vitákat megelőző bizalmas értekezletekről korábban általában kirekesztették, most azok egyik legfontosabb szereplője lett. Kasicson kívül Polónyiékkal is egy táborban találta magát, miközben megbomlottak a régi szabadelvű párti közgyűlési többség sorai. A közgyűlés 1905. június 28-án csatlakozott a „nemzeti ellenálláshoz", azaz megtiltotta az országgyűlésileg meg nem szavazott adóknak és újoncoknak a kormány rendelkezésére bocsátását. Heltai ellenindítványa, amely az önként befizetett adók továbbítását és az önként jelentkező újoncok bevonultatását lehetővé tette volna, kisebbségben maradt. Vázsonyi ezt az eseményt úgy értékelte, hogy az addig uralkodó érdekcsoport a nemzeti ellenállással való szembeszegülésével „önkezével kongatta meg lélekharangját". 112 A közgyűlés november 28-i, az ellenállási határozatot megerősítő döntése után nyilvánosságra hozta azt a szándékát, hogy el kívánja érni, a főváros foglaljon állást az általános választójog mellett is. Ekkor azonban már sajátos versenyfutás folyt a kérdés körül. Szinte elképzelhetetlennek látszott, hogy a válság a választójog széles körű kiterjesztése (ha nem is az általános választójog) nélkül érjen véget, hiszen az valamennyi számottevő politikai erő meghirdetett céljai között szerepelt. A fővárosi közgyűlés régi szabadelvű párti többségének mértékadó része nem vállalt ugyan nyílt szolidaritást a Fejérváry-kormánnyal, de követésre méltónak ítélte taktikájának azt az alapelemét, hogy a nemzeti tábor vitorlájából választójogi radikalizmussal igyekezett kifogni a szelet. A december 6-i közgyűlésen az általános választójog felirati támogatásáról szóló demokrata indítvány Heltai, valamint az ugyancsak korábbi szabadelvű párti Heteés Antal hasonló tartalmú indítványaival együtt került tárgyalás alá. Vázsonyi élesen elhatárolta magát tőlük, mint olyanoktól, akik számára csupán taktikai elem az általános választójog, és nem képviselik azt hitelesen. Emellett már új törésvonalak is felsejlettek. A szabadpolgári párti Platthy György — bár elvben egyetértését fejezte ki az általános választójog esz110 A válság lefolyására általában Mo. története 1890-1918. 557-608.; városházi eseményeinek részletes bemutatása Szőcs, 1977. 111 Szőcs, 1977. 38-39. 112 A Polgár 1905. június 29. 113 A Polgár 1905. november 29. 65
