Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 3. A pártosodás kezdetei

nyomán, minden vita, vagy nyíltan megjelenített ellenvélemény nélkül, 86:68 arányban elutasította. Az indítvány újabb benyújtásakor, február 28-án Polónyi azt éppen a demokrácia szempontjából minősítette aggályosnak, mondván, hogy ennek folytán a virilisták közé a főváros ügyeitől addig távol maradó nagybirtokosok, arisztokraták kerülnének be, kiszorítva onnan az alacsonyabb jövedelmű kategóriákat. A reform tehát csak a virilizmus eltörlésével összekapcsolva lenne elfogadható, de mivel erre lehetőség nincs, maradjon minden a régiben. Az újabb szavazáskor 2l-re olvadt le Vázsonyi támogatóinak száma. A közgyűlés zöme osztotta Heltai álláspontját, aki Perczel Dezső belügyminiszter számára a fővárosi törvény módosítása tárgyában írt 1899. évi el aborátu mában a községi választójog kiterjesztése ellen foglalt állást. (E nézetét utóbb azzal egészítette ki, hogy a közgyűlés bizonyos hányadának egy általános választójog alapján szervezett kúria általi megválasztását elfogadhatónak tartaná.) " A kialakult pénzügyi feszültségek mértékére a városatyákat az 1901. évi költségvetésről szóló tanácsi előterjesztés döbbentette rá, amely kétmillió korona feletti deficitet tartalmazott. A pénzügyi bizottság, majd a közgyűlés ezt jelentéktelen összegre faragta le, ezzel kezdődött el az átmeneti költségvetések sora. A költségvetési vitában Vázsonyi a közgyűlés működésének fő problémáját a „kerületi hazafiságban" jelölte meg, abban hogy „itt sohasem tettünk egyebet, mint tulajdonképen [sic!] csak jegyzőkönyvileg hitelesítettük a bizalmas kerületi értekezleteknek és egyéb konventikulumoknak határozatait."

94 A költségvetési vita nyomán támadt mozgást jó alkalomnak tartotta, hogy akciót indítson a negyvenötös választmány feloszlatása és a törzsfőnöki befolyás alól magukat emancipálni akaró bizottsági tagok kerületi kötöttségektől független tanácskozó fórumának megteremtése érdekében, amit a kifejezetten a kerületi és kerületközi értekezletek „ellenszervezetének" szánt. A „független" bizottsági tagok első értekezletére 1901. január 5-én került sor 14 városatya részvételével. Vázsonyi itt javasolta, hogy kérvényezzék a belügyminiszternél a negyvenötös választmány, mint magának hatósági jogokat vindikáló törvénytelen testület feloszlatását. Többen ellene vetették, 91 FK. 1900. február 2. 92 FK. 1900. március 2.; Új Század 1900. február 25., március 4. 93 Heltai 1899. 14.; FK. 1900. 91. sz. II. Mell., 64. 94 FK. 1900. 91. sz. II. Mell. 46. 59