Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

II. Intézményrendszer és döntési mechanizmus - 3. A pártosodás kezdetei

hogy ez önmagában semmit nem oldana meg, mivel a választmány csak kicsúcso­sodása a kerületi klikkek rendszerének. Ettől a lépéstől ezért eltekintettek, kimond­ták viszont egy kerületi szervezettől független „városi párt" megalakításának szük­ségességét. Vázsonyi ez alatt nem szoros értelemben vett, program alapján álló pártalapítást értett, hanem független képviselők pártkeretek nélküli csoportosulá­sát. Az új szerveződés elleni fellépésre az adott alkalmat, hogy az összejövetelen elnöklő Légrády Károly, a Pesti Hírlap főszerkesztője kifejtette: 28 évi közgyűlési múltja során soha nem tapasztalta, hogy valamely városatya a főváros érdekét a sajátja elé helyezte volna. Ez a szellem óhatatlanul kisugárzik a tisztviselői karra is, így nem csoda, ha ,,el van terjedve az a nézet, hogy egyik-másik tisztviselő — tisztelet a kivételnek — baksisokat fogad el." Légrádyt, a törzsfőnöki értekezleten meghatározott szereposztásnak megfelelően, Polónyi támadta meg a közgyűlésen a tisztviselők becsületének védelme címén (a bizottsági tagokkal kapcsolatban tett megjegyzéseiről természetesen nem tett említést). Légrády lojális nyilatkozata el­lenére, amellyel inkább tompítani igyekezett az elhangzottak élét, a tanács rágal­mazás címén bűnvádi eljárást kezdeményezett ellene. A megfélemlítés sikerrel járt, a tervezett értekezletek nem váltak rendszeressé. 96 Vázsonyiék városgazdálkodással és a közterhek újfajta elosztásával kapcsola­tosjavaslatait formálisan többnyire elfogadták, de a megvalósítás irányába tett kez­deti lépések is elakadtak a városatyák túlnyomó részének ellenérdekeltsége, a ta­nács koncepciótlansága és az erős közgyűlési érdekcsoportok közötti óvatos laví­rozása, valamint — nem utolsó sorban — a főváros autonómiájának erős korláto­zottsága következtében. A közgyűlés vezető csoportjának ahhoz sem ereje, sem komoly szándéka nem volt, hogy a tulajdonos polgárság nagyobb mértékű megter­helésével keressék a kiutat a város infrastrukturális fejlődésének megtörésével fe­nyegető pénzügyi válságból. Ehelyett a „takarékosság hiányát" és a magas sze­95 Pesti Hírlap 1901. január 6. 96 FK. 1901. január 11.; Pesti Hírlap 1901. január 13. Légrády ügyének lett további folytatása. A képviselőház nem függesztette fel a mentelmi jogát, így az eljárást nem lehetett lefolytatni. Az októberi választásokon azonban nem került a parlamentbe. A tanács ekkor az eljárás újbóli megindítását kezdeményezte, és ettől csak akkor tekintett el, amikor Légrády felkereste a polgármestert, és ismételten kijelentette előtte, hogy a tisztikart „sérteni vagy gyanúsítani a legtávolabbról sem akarta". BFL IV. 1409b 35/1901. 97 Részletesen Id. a III/l. fejezetet 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom