Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 4. Szociálpolitika és kultúra

antiszemita beállítottság teljes kiküszöbölésére. Eredménnyel járt viszont a fővárosi irányítású önálló szakfelügyelet kiépítésére irányuló törekvés, amely a városban működő állami, magán- és felekezeti iskolákra is kiterjedt. Ezt a kormányzattal folytatott több éves tárgyalássorozat eredményeképp sikerült elérni. A kinevezési jogot továbbra is a minisztérium gyakorolta, de csak a fővárosi tanszemélyzet tanács által javasolt tagjai közül választhatott. 1912 februárjában nyílt meg a pedagógusok továbbképzésével foglalkozó Pedagógiai Szeminárium. 1910-ben hozott határozatot a közgyűlés — Szabó Ervin koncepciója alapján — fiókhálózatot is működtető községi nyilvános könyvtár létesítéséről. A még mindig felhasználatlan millenniumi alapítvány felhalmozódott kamataiból terveztek hatalmas kultúrpalotát a Tisza Kálmán térre. Az építkezést azonban a háború kitörése előtt nem sikerült megkezdeni, az alapítvány pedig, amelynek felhasználásáról 15 éven át nem tudtak dűlőre jutni, az inflációs időkben elenyészett. 1913ban nyíltak meg az első fiókkönyvtárak.

484 A művészetpártolást a főváros vezetői mindig is feladatnak tartották, aminek gyakorlásával a közület hazafias missziói teljesít, egyben orientálja a magánmecenatúrát. A költségvetésekben külön átalányösszeg szolgált képzőművészeti alkotások vásárlására. Az 1892-ben alapított és rendszeres időközönként odaítélt Ferenc József koronázási jubileumi díjak pedig már határozottabb preferenciák kifejezésre juttatására is alkalmasak voltak. Az egyébként igen változatos tendenciákat kifejező döntések arról tanúskodnak, hogy a városi művészetpolitikában fokozatosan polgárjogot nyertek a konzervatív közízléstől távol álló új művészeti áramlatok. Ami azért is figyelemre méltó, mert a bíráló bizottságokban túlnyomórészt nem szakemberek, hanem a művészet iránt érdeklődő vezető városi képviselők foglaltak helyet. Közismert, hogy az 1909. évi szépirodalmi díjat Ady Endre, az 1912. évit Révész Béla nyerte, a képzőművészeti díjat 1908-ban Gulácsy Lajosnak, 1912-ben Vedres Márknak adományozták. ' Bárczy és köre tudatosan igyekezett túllépni a hagyományos mecenatúra kereteit, és a művészeti politikát a várospolitika egészébe integrálni. A beruházási program keretében műteremlaká482 FK. 1911. május 26. 1475-1482.; Erdei, 1991. 37. 483 Erdei, 1991. 38^13. 484 Uo., 94-95. 485 Uo., 73-82. 253