Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 1. Épített környezet

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások 1. Épített környezet A 19. század második felének egyik legszembetűnőbb jelensége, hogy a mindennapi élet kereteinek alakításában hallatlan mértékben megerősödött a bürokratikus hatósági szabályozás szerepe. Közismert, hogy ez elsősorban a városban élőket érintette, a legkorábban és a leglátványosabban pedig a városok fizikai környezetén nyilvánult meg. Ez még nem jelentett egyben szolgáltatásorientált, a társadalom belső viszonyrendszerét is alakítani kívánó igazgatási törekvést. A települések méretének és komplexitásának bizonyos foka, a lakosság összetömörülésének bizonyos sűrűsége egyszerűen megkövetelte, hogy a városi tér használatát egyre több előírás terelje mederbe." " Csak így lehetett elérni, hogy mindenki olyan módon használja ezt a teret, ami mások egészségét és vagyonának épségét nem veszélyezteti, őket jogos térhasználati igényeikben nem gátolja, és nem utolsó sorban a nagy tömegek összezsúfolódásából természetszerűen adódó, a közösség egészét fenyegető járvány veszélyt nem súlyosbítja. Ez az mind részletesebb és szakszerűbb, de alapfunkciójában még a század második harmadában is többnyire egyértelműen rendészeti motivációjú szabályrendszer igen fontos szerepet játszott a városok külső képének kialakításában.

346 Ugyancsak jól ismert, hogy Budapest azon városok közé tartozik, ahol az épített környezetbe történő hatósági beavatkozás indítékai viszonylag korán túlmutattak a rohamosan gyarapodó lakosság együttélésének puszta szabályozásán. A tudatos várostervezés előzményei egészen a 18. század végéig visszavezethetők. A századvégen már adottságként megjelenő városszerkezet 1870 után, a központi kormányzat és a törvényhozás által megjelölt szempontok szerint alakult ki. Ezen elképzelések érvényesítésének fő eszközei a Sugárút és a Nagykörút létesítéséről szóló törvények, az FKT által kiírt városrendezési tervpályázat, és az ennek nyomán az 1870-es években készült általános szabályozási terv, valamint az ugyancsak a Közmunkatanács által kiadott építési utasítások és szabályzatok. 345 Vö. Sutcliff'e, 1995. 158-161.; Ládd, 1990. 77-110. 346 Siklóssy, 1931.; Preisich II., 1964. 46-58.; Csanádi - Ladányi, 1992. 32^12; Vörös, 1978. 387-394, 195