Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

IV. Környezetalakítás és szolgáltatások - 1. Épített környezet

A város fizikai-topográfiai fejlődésének alapját korszakunkban mindvégig ezek a dokumentumok képezték, noha a századfordulón szakkörökben igen élesen vetődött fel, hogy a szabályozási terv a hetvenes évek óta jelentkező újabb városfejlesztési problémákra semmiféle útmutatást nem ad, így azokat folyamatos ad hoc módosításokkal kell megoldani. A város egységes jövőképének hiánya arra késztette a közgyűlést, hogy 1900 májusában kezdeményezze a kormánynál egy vegyes bizottság felállítását, amelyben a kormány, a Közmunkatanács és a főváros vezetői összehangolnák a következő 15-20 évben megvalósítandó építkezésekre vonatkozó elképzeléseiket. A tárgyalások alapvetéseként a városrendezési ügyosztály összeállította a tervezett építkezések listáját. Állást azonban csak annyiban foglalt, hogy leszögezte, a főváros a saját erejéből nagyobb mérvű szabályozásokra nem tud vállalkozni, és minden véglegesnek szánt rendezési terv feltétele a nagyvasúti hálózat átalakítását és a pályaudvarok sorsát érintő kormányzati elképzelések pontos ismerete lenne.

347 Az ankét végül 1903 májusában ült össze, Széli Kálmán miniszterelnök elnökletével. A vita akörül forgott, hogy egyáltalán szükség van-e új szabályozási tervre, elegendő-e a meglévő revíziója, vagy éppen — amint az FKT képviselője hangoztatta — teljesen kielégítő az addigi gyakorlatnak megfelelő, esetről-esetre történő átalakítás. Az általános hangulatot leginkább Heltai Ferenc hozzászólása fejezte ki: „ Sem a városnak, sem az államnak nincs meg az anyagi ereje nagyszabású városrendezési tervek végrehajtására. Ha belemegyünk program készítésébe és pályázat hirdetésébe, oly várakozásokat támasztunk, melyeket nem valósíthatunk meg". Széli ellenben azt a tanulságot szűrte le, hogy új szabályozási tervre igenis szükség van, és a program előkészítésére egy szűkebb bizottság kiküldésétjelentette be/ Néhány hét múlva azonban kormánya megbukott, és ezzel a bizottság is jobblétre szenderült. A kiírandó tervpályázat programjának kialakítását a Magyar Mérnök és Építész Egylet karolta fel és közzé is tette erre vonatkozó előterjesztését, amelyből a hagyományos értelemben vett szabályozási tervhez képest komplexebb városrendezési terv gondolata bontakozik ki."

4 Hagsúlyozza, hogy a beépítési mód differenciáltan, az egyes városrészek tervezett rendeltetését szem előtt tartva állapítandó meg. A budai oldalt a „székvárosi jelleg ki fej 347 FK. 1901. január 16. 61-66. 348 BFLXIV.31. 7.d. 12. t. 349 Budapest új szabályozása. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet előterjesztése. Bp., 1903. 196