Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - f.) Hirdető vállalat

tudatos eljárás lenne-e a székesfőváros részéről, ha egyszerre 8-10 millió koronát, esetleg még ennél is többet fektetne be egy olyan kockázatos vállalatba, amely a tűzpróbát tulajdonképpen még ki sem állotta, s amelynek eredményes jövőjét csak remélni, de biztosan várni nem lehet."" Szinte leküzdhetetlen nehézségek ígérkeztek a szemétégető helyének kijelölése körül is. 1905-ben „majd mindenki helyeselte az égetés eszméjét, de amidőn az égetőtelep helyének kiválasztására került a sor, a kiszemelt helyek környékbeli lakossága és a kerületi vezetőkörök legott tiltakozni kezdtek az égető odatelepítése ellen, nagyarányú mozgalmat indítva most már magának az intézménynek életbeléptetése ellen is."

335 Az addigi rendszer viszont, legalábbis magának a városnak a területén, nem járt jelentős környezetkárosító hatással. így ennek fenntartása mellett döntöttek, de a további működtetésre több alternatíva merült fel: a megváltás mellett lehetséges volt a Cséry-féle társaság részvénytöbbségének megszerzése, esetleg új terület megszerzése és új üzem létesítése a város saját kezelésében, vagy a meglévő telep és vasút városi tulajdonba vétele, de üzemeltetésének vállalatba adása. A választásnál a legkevésbé költséges megoldás megtalálása volt az irányadó szempont. Ezért a Cséry-féle telep és a hozzá tartozó vasút városi kézbe vétele mellett döntöttek, és a Köztisztasági Hivatal irányítása alá helyezték.

336 f.) Hirdetővállalat Aránylag csekély befektetéssel tisztes nyereséget hozott a város pénztára számára a köztéri hirdetésügy községesítése. A nyolcvanas években a főváros a hirdetési jogot 30 évre bérbe adta Emmerling Vilmos vállalkozónak, azonban kikötötte, hogy a szerződést a lejárat előtt is felmondhatja, ha a továbbiakban ezt kizárólagos joggal maga akarja gyakorolni. A közgyűlés 1909 szeptemberében új szabályrendeletet alkotott a hirdetésügyről, amely a város monopóliumának nyilvánította — tekintettel a hozzá kapcsolódó rendészeti és városesztétikai szempontokra — a közterületi hirdetést. Ennek nyomán 1911. március 1-én kezdte meg működését a főváros hirdetővállalata.

337 334 FK. 1911. június 23. IV. Mell. 10., 17. 335 Uo. 11. 336 FK. 1911. június. 23. IV. MelI.1-52.; BFL. Közgy. jkv. 2159/1911.; Szabó, 1913. 496-199. 337 Basch, 1912. 190-192. 188