Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - g.) További községesítési tervek

g.) További kózségesítési tervek A csupán tervezett, de a világháborúig meg nem valósult kózségesítési törekvések sorában kell megemlíteni mindenekelőtt a községi takarékpénztár felállításának tervét, amire első ízben 1900 márciusában tett indítványt Göőz József törvényhatósági bizottsági tag."

38 Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy ennek révén a főváros pénz- és hitelműveleteinek lebonyolítása terén lazítani lehetne a nagybankoktól való terhes függőséget. Az indítvány nyomán a pénzügyi ügyosztály, többszöri sürgetés után, 1905 májusára készített részletes előterjesztést, amelyben az anyagi kockázatokat, a befektetői kör bizonytalanságát emelte ki. Ennek ellenére javasolták a takarékpénztár felállítását egyelőre szerény keretekben és eredményesség esetén fokozatos fejlesztését. A pénztár fő feladatának ugyanazt szánták, amit a többi, községesítésre már kiszemelt vállalkozásnak, azaz jövedelemtermelést a költségvetés számára. Ehhez képest elhanyagolhatónak ítélték a takarékpénztár esetleges társadalompolitikai rendeltetését, azaz olyan befektetési és hitelezési formák felkarolását, amelyek a szerény vagyonúak számára nyújtanak kedvezményeket. A pénztár ügyleteit a főváros központi és kerületi pénztárai útján kívánták bonyolítani. A betétekért a főváros egész vagyonával és jövedelmével állt volna helyt, és az üzletet a közgyűlés által választott intéző bizottság vezette volna."" Az előterjesztést a tanács csak 1906 elején vitte a közgyűlés elé, ahol azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy ,,a szabályzatban kiváló figyelem fordítandó az alsó rétegek hiteligénycinek kielégítésére és olyan intézmények létesítésére, melyek a józan és törekvő kisiparosok és munkások boldogulását elősegíthetik és őket az elszegényedéstől megóvják."' A kormányhalósági jóváhagyás 1907-ben megtörtént, ezután kerülhetett sor az üzletszabályzat kidolgozására, amit 1909 júniusában terjesztettek lel, a kormány azonban több éves hevertetés után sem hozott róla érdemleges döntést. Amikor Bíró Henrik 1910 novemberében interpellált az ügy állásáról, azt a választ kapta, hogy a polgármester érdeklődött a kormánynál, ahol „azt a bíztató értesülést nyerte, hogy az ügy tárgyalás alatt áll"."

4 A jóváhagyásra, és ezzel a takarékpénztár működésének megkezdésére nem került sor. 338 FK. 19(X). március 27. 428-430. 339 FK. 1906. január 5. Mell. 1-20. 340 FK. 1906. február 2. 168. 341 FK. 1910. november 4. 1899. 189