Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - a.) Gázművek

mesterhez, ,,nem áll-e a tanácsnak vagy a közgyűlésnek módjában ezeket az urakat legalább a gázgyár megváltásáig itt a közgyűlés termében lehetetlenné tenni", Kasics Péter pedig összeférhetetlenségi bejelentést tett, rámutatva, hogy Kollár ráadásul a gázgyár megváltása ügyében kiküldött különbizottságnak is tagja. (A törvényhatósági bizottsági tagok közül addig is tagja volt az igazgatóságnak Hieronimy Károly, Tolnay Lajos és Radocza János). A fővárosi törvény és az ügyrend laza előírásait kihasználva az illetékes igazolóválasztmány megtagadta az összeférhetetlenség megállapítását. Az eset nyomán több prominens tag — Heltai, Radocza, Morzsányi — elhagyta az egyesített községi pártot. Azt az általánosan elterjedt gyanút, hogy a gáztársaság a nyilvánosság szeme elől teljes mértékben elrejtve is komoly pénzeket mozgósított, alátámasztja Vázsonyi Vilmosné visszaemlékezése. Elmondása szerint a gázgyár községesítéséért folyó harc tetőpontján „két jóbarát, akik közül az egyik később nagy hatalmi pozícióra tett szert, a másik pedig Budapest egyik kerületének a vezető embere volt, egy szép napon az uram távollétében beállított hozzám, mintha csak úgy látogatóba jöttek volna... három takarékpénztári betétkönyvet mutattak fel. Egyik Jan ika névre szólott, a másik kettő Margit névre volt kiállítva

283 ...összesen tehát 100 000 korona szerepelt betétként. Barátaink azt mondották, hogy ha a városházán napirendre kerül a gázgyár megváltása, és én valami ürüggyel az uramat elviszem 3-4 napra Bécsbe, ezért megkapom ezt a 100.000 koronát".

284 Vázsonyiné persze azonnal elmondta a férjének az esetet, így a bécsi útból nem lett semmi, és elesett a százezer koronától is. A veszélyes ellenfél néhány napra történő eltávolítása azonban ekkor már aligha gördített volna jelentős akadályt a községesítés útjába. Ha az eset valóban így történt (amiben nincs sok okunk kételkedni), az legfeljebb utolsó kétségbeesett próbálkozása lehetett a gázgyár haszonélvezőinek és érdekképviselőinek, akik az ügyet tárgyaló hivatalos fórumokon teljes mértékben a háttérbe húzódtak, és csak a színfalak mögött dolgoztak. A közgyűlésben ekkor már széles és jól szervezett tábora volt a községesítés nek, a Bárczy vezette adminsztráció állásfoglalása pedig a javukra döntötte el a kérdést. 281 FK. 1907. szeptember 20. 1586 skk. ; Szilágyi, 1916. 35.; Ilarrer, 1968. 155. 282 A körülményekből ítélhetően feltehetően Heltai Ferencről és Hiivös Józsefről lehetett szó. 283 Vázsonyi feleségének és fiának keresztneve. 284 Vázsonyi Vilmosné: Az én uram. Bp., én. 188-189. 167