Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 3. Községesítés - a.) Gázművek

A „haszonhajtó vállalatok" városi kézbe vétele egyik legsarkalatosabb köve­telése volt az 1894 után megszerveződő közscgpolitikai ellenzéki csoportosulá­soknak, de sok híve volt a gondolatnak a közgyűlési többség soraiban is. A szer­ződések lejárati ideje folytán legaktuálisabbnak a gázművek dolga tűnt, mivel erről legkésőbb 1908 végéig dönteni kellett, különben a szerződés újabb tíz évre vál­tozatlan feltételekkel meghosszabbodott volna. Az előkészületek már 1902-ben megkezdődtek. A tanács az addigi számítások alapján 1905 februárjában a vállalat megváltása mellett foglalt állást, azonban további szakértőket is felkértek a szük­séges befektetések és ennek függvényében a jövedelmezőség vizsgálatára. 277 A gázgyárak elérték termelőképességük végső határát, így világos volt, hogy a szol­gáltatás átvétele esetén a megváltás összegén felül rövid időn belül nagyarányú beruházásokat is vállalnia kell a fővárosnak. Ez természetesen nem ingatta meg az üzlet nyereségességéhez fűződő reményeket, legfeljebb annak mértéke volt kér­déses. A közgyűlés először 1906 júniusában foglalkozott érdemben a kérdéssel, és a megváltás előkészítésére különbizottság kiküldését határozta el. 278 Még ebben a hónapban Bárczy lett a polgármester. A választási harcban mögötte leghatározot­tabban felsorakozó Vázsonyi vezette csoportosulás támogatásának egyik legfon­tosabb feltételéül a gázművek megváltására vonatkozó kötelezettségvállalást szabta. 279 A decemberi választásokon győztes Polgári Demokrata Községi Párt pro­gramjában is helyet kapott a „közterület igénybevételével folytatott" vállalkozások városi üzembe vétele, de nem kevésbé lelkesen támogatta azt legádázabb ellen­fele, az I. kerületi Szabadpolgári Párt. Közben a légszesztársulat sem maradt tétlen. Széles körű sajtó- és szakirodalmi kampányt indított annak bizonygatására, meny­nyire hátrányos a községi üzemek városok általi kezelése, a háttérben pedig minden eszközt bevetett a törvényhatósági bizottság befolyásos tagjainak megdolgozására. 1907 nyarán bőségesen dotált igazgatósági tagsághoz juttatta Heltai Ferencet és Kollár Lajost. Ezzel kapcsolatban Benedek Dezső intézett interpellációt a polgár­277 FK. 1906. május 858-860. 278 FK. 1906. június 12. 916-920. 279 Vázsonyi egy évvel később mondotta el a parlamentben, hogy Bárczy megválasztásakor „egyetlen programpont volt az, amely elébe tétetett, és a melytől függővé lett téve az ő polgár­mesterré való megválasztása, s ez az volt, hogy a gázgyár megváltását, ha törik, ha szakad, vigye keresztül..." Képviselőházi Napló 1906-1911. XII. k. 90-91. 280 Pesti Hírlap 1906. december 4. 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom