Sipos András: Várospolitika és városigazgatás Budapesten 1890-1914 - Várostörténeti tanulmányok 3. (Budapest, 1996)

III. Városgazdálkodás és községesítési politika - 1. Bevételek - a.) Adóbevételek

szonylatban nem számított magasnak, a legtöbb városban ezt jelentősen meghaladta.

182 Az pedig szinte kivételes volt, hogy a városegyesítést követő negyedszázadon át nem emelkedett. A kivetéseket adónemenként részletezve a következő képet kapjuk

183 (ld. IV. tábl.): IV. táblázat A kivetett egyenesadó-pótlék megoszlása adónemek szerint Év 1890 1900 1910 Év % % % Földadó 0,79 0,34 0,31 Házbéradó 54,92 58,96 57,92 Kereseti adó I. oszt. } 3,03 } 1,45 1,32 II. oszt. } 3,03 } 1,45 0,32 III. oszt. 24,43 24,59 19,56 IV. oszt. 2,84 3,72 5,63 Részvény társ. adója 12,21 11,80 12,84 Tőkekamat- és járadékadó 1,77 2,13 2,08 A városi pótadóztatás legbővebben — több mint felerészben — mindvégig a házbérekből merített, annak ellenére, hogy a házak tetemes része adómentes volt. Mennyiségét tekintve a második helyen, az idők folyamán csökkenő részesedéssel, az önálló ipari-kereskedelmi vagy szellemi tevékenység (kivéve a segéd nélküli iparosokat és a házalókat) jövedelme után lerótt III. osztályú kereseti adó állt. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által fizetett pótadó aránya lényegében változatlan maradt. Azaz a pénzintézetek és részvénytársaságok el tudták kerülni, 182 MVStÉvk. 1912. 578. 183 Bp. félszázados fejlődése 78-79. táblázatai alapján, az utólagos kivetések nélkül. A táblázat a kivetési adatokat tartalmazza, tehát eltér a III. táblázat összegeitől, amelyek a zárszámadások lerovási rovatán alapulnak. 109